Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

• E316. RAABER CAMERAL-ADMINISTRATION (Győri Kamarai Adminisztráció) 1785-1793 35 csomó, 6 kötet a) Iratok 1. Kamarai ügyek (Stricte Cameralia) 1785—93 16 csomó Lajstromkönyv (Elenchus) 1785—90 1 kötet 2. Városi iratok (Civitatensia) 1785—91 16 csomó b) Iktatókönyvek (Protocolla) az 1. és 2. alatti ira- 1790. máj.tokhoz 1793. nov. 4 kötet c) Mutató (Index) az 1. és 2. alatti iratokhoz 1790—93 1 kötet d) Városi jegyzőkönyvek (Protocolla civitatum) 1787—90 3 csomó Hatásköre kiterjedt Győr, Mosón, Sopron, Vas, Veszprém, Komárom és Esztergom megyékre. Iratanyaga nagymennyiségű adatot tartalmaz a dunántúli telepítésekre (bár csak kevés településhelyre vonatkozóan). Jelentősek a komáromi hídjövedelemre, a só- és harmincadgazdálkodásra utaló iratok. Vannak a bakonyi erdőgazdálkodást és ásványkutatást érintők s vannak hagyatéki és uzsora-vonatkozásúak is. Az Adminisztráció területén fekvő királyi városok a következők voltak: Győr, Komárom, Esztergom, Sopron, Kismarton, Ruszt, Kőszeg. A „Civitatensia" iratainak legnagyobb része a városok bérleti ügyeivel kapcsolatban keletkezett (mészárszékek, italmérések, legelők ügye stb.), a többi: a komáromi gyapjú-szövőüzem, a városi építkezések, téglaégetés, pénzgazdálkodás és rendtartás, árszabályozás, iskoláztatás stb. dolgában. Az ülésjegyzőkönyv-másolatok a városi tanács üléseinek gazdasági érdekű részleteit tartalmazzák: az előbb említetteken kívül vagyonjogi vonatkozású ügyeket is (városhatár, ingatlanforgalom stb.). Az 1. sorozat iratait katonai évek s azokon belül iktatószámok rendjében csoportosították, a 2. és a d. sorozatéit városok, azokon belül katonai évek s az éveken belül iktatószámok szerint. Az 1. sorozat 1790-ig terjedő részének lajstromkönyve iktatószámot, tárgyat és (az iratokon fel nem tüntetett) sorszámot ad. Az 1. sorozat 1790—1793 közti irataihoz nem különben a 2. és a d. sorozat 1790. évi irataihoz az iktatókönyveket és a mutatót lehet használni. Az előbbiek megadják az iktatószámot, a bemutatás keltét, a beadványozó nevét, az irat tárgyát, az Adminisztráció döntését, a címzett nevét, az elküldés idejét és az irattári jelzetet. A mutató (helység-, személynév- és tárgymutató) katonai évenként külön ábc-rendben adja a tárgyat és az iktatószámot. A sorozat 1790 előtti részének egyedüli segédeszköze a katonai évenként (az évek elején) elhelyezett jegyzék (Elenchus): iktatószámot és rövid tárgyat ad.