Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

0/b Szerződések 0/c Oklevelek és bizonyító iratok Q/a Katolikus egyház Q/b Szerb (nem-egyesült) egyház R/b Temesvári görög kereskedő társaság 1717— 1752 1718— 1753 1716—1753 1718—1729 1733—1753 (lásd még: v) Vegyes, 207—209. csomók) S) Belgrádi Adminisztráció iratai T) Kamarai uradalmi serfőzők (Bráuháuser) U) Selyemhernyó tenyésztés, eperfaültetés X) Tervek (Projecta) Y) Turcica und Wallachica Z/a Miscellanea Z/b Különfélék Zsidókra vonatkozó iratok [később előkerült anyag] 1719—1741 1727—1754 1727—1752 1732—1749 1738—1753 1717—1746 1732—1737 1725—1767 Az 1754—1770 közti iratok (f) időrendűek s havonként újra kezdődő folyószámokat viselnek. Utólag előkerült, nem jelzetes anyag ezekből az évekből az iratok utolsó csomója (64. cs.) végén található: 1769—1770-es iratok, valamint álláskérelmek a kérelmezők nevének abc-rendjében: A—S, 1768—1769, továbbá a mehádiai fürdőkre vonatkozó iratok 1757—1769 között. Az 1770—79 közti iratok (p) tárgyköröknek megfelelő fasciculusokban helyezkednek el. (A címek a repertórium 109—112. lapján találhatók.) Az 1773 végéig keletkezett iratok egy-egy fasciculuson belül departamentumok, azokon belül évek, éveken belül folyószámok szerint vannak elhelyezve. Az 1774 utáni iratok fasciculusok és azokon belül évenként, éveken belül havonként újra kezdődő folyószámok szerint vannak elhelyezve. 1753-ig az iratokhoz a rotulusok (b) szolgálnak segédkönyvül. Rovataik: folyószám, dátum (néha a praesentatum is), tartalom, darabszám. Az 1754—1770 közti iratokban (g, h) lajstromok (g) és mutatók (h) használhatók. A lajstromok dátumot, folyószámot, tartalmat adnak, a mutatók a személyekre, helységekre és tárgyakra utalnak. Az 1770—79 közti iratok használatát ugyancsak lajstromok és mutatók könynyítik meg (1773-ig az ,,In publicis et politicis" ügyosztályhoz az r) és s) alattiak, a többi ügyosztályhoz a t) alattiak, 1774-től valamennyi ügyosztályhoz az r) és s) alattiak.) A lajstromkönyvek megadják a darabok fasciculus-számát és folyószámát, a tartalmat, az elintézést, továbbá — nem minden kötetben — a beérkezés napját, az előadó nevét, a referencia napját és az irattípust. A mutatók (hely-, személy- és tárgymutatók) tárgyat és 1773-ig folyószámot, 1774-től lajstromkönyvi lapszámot adnak. Néhány kötetüket a lajstromkönyvekhez kötötték. A többi segédkönyv közül felhasználhatók még az iktatókönyvek d) és n), az 1754 utáni rotulusok (e), a bizottságok mutatókkal ellátott lajstromkönyvei (u/2), továbbá egy-két ügyviteli bejegyzési könyv (i/1, 2; u/1). Az 1754 előtti rotulusok jelentős részét nyomtatásban közzétette: Baróti Lajos: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez I—IX. Temesvár, 1893—1907. A közölt rotulusok kivonatait sem írta azonban át teljes szövegükben, hanem csak a Bánság története szempontjából fontosabbakat másolta le; a sablonos, többször ismét-