Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

E298. RAPULARIA INFORMATIONUM BONGARDIANARUM (Jelentések fogalmazványai) 1713-1776 6 csomó 1. Rapularia: jelentések a Magyar Kamarához, a Bácsi Adminisztrációhoz 1760—1776 1 csomó 2. Fogalmazványok 1713—1776 4 csomó 3. Másolati könyvek a) a Landes-Deputation-hoz írott jelentések fogalmazványai 1737—1743 b) a Főigazgatósághoz írott jelentések fogalmazványai 1745—1746 c) a Főszámvevőséghez írott jelentések fogalmazványai 1741—1742 d) a szerémségi uradalmakhoz írott rendeletek fogalmazványai 1741—1743 e) a só- és harmincadhivatalokhoz írott rendeletek fogalmazványai 1749—1755 1 csomó Ez az állag korábban csak Bongárd Ferdinánd péterváradi provisor és harmincadinspektor 1765—1766 közötti fogalmazványainak másolati könyvét (rapularia) tartalmazta. A miscellanea rendezése során részben kiegészült a rapularia-sorozat is 1760-ig visszamenően, részben idekerült az inspektornak és elődeinek valamennyi fogalmazványa és e fogalmazványok címzettek szerinti másolati könyveinek egy része. A rapularia névvel jelölt füzetek elsősorban a Magyar Kamarához írott jelentések másolatait tartalmazzák. A Kamarához befutott eredeti jelentések a pozsonyi kamarai levéltárban a Relationes inspectoratus Petrovaradiensis seu Sirmiensis (E 31.) cím alatt találhatók az 1763—1772 évekből. A felügyelő ellenőrzést gyakorolt a harmincad-adminisztráció, a tizedbérletek, az uradalmi gazdálkodás és haszonvételek, a gabonaházak, a kereskedelem, a pénzforgalom, a vesztegházak, az építkezések és építőanyagszállítás, az úriszéki bíráskodás és a városi, községi tisztikar működése fölött, számontartotta a caducitásokat, az egyházi javakat, őrködött a görögkeleti egyház kiváltságai fölött, gondoskodott az adó elosztásáról, a hadseregellátásról (hadikórházakéról is), a hadianyagszállításról és szükség esetén összeírások elkészítéséről. Szerepe volt a közbiztonság ellenőrzésében. Ő sürgette, gyűjtötte magához és továbbította az elszámolásokat s ő kért jóváhagyást kisebb tisztviselők alkalmazására, illetve elbocsájtására (ispán, szolgák stb.), napidíjak folyósítására. Külön utasítás, illetve jóváhagyás kellett ahhoz is, hogy építményeket (akárcsak csűröket is) emeltethessen, vagy javittathasson, hogy kamarai épületeket lakásul felhasználhasson, hogy iparosokkal és árendátorokkal szerződéseket köthessen, hogy sólerakatokat állíttathasson, hogy kiviteli engedélyeket adhasson meg, hogy uradalmi és tizedterményeket szállíttathasson, tartalékolhasson vagy eladhasson, hogy új terme-