Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

történt 1702-ben Pécs városával is. Schlick Lipót tábornok Hódmezővásárhelyét és Csongrádot, Salm Károly herceg a hatvani uradalmat szerezte meg magának. A Bécsi Kamara sok birtokot bérbe adott. A birtokeladások adminisztrálása, a birtokeladásokból befolyó jövedelem kezelése a Budai Kamarai Adminisztráció dolga volt. A városokban a gazdátlan házakat, telkeket taksa vagy vételár ellenében szintén a kamarai tisztviselők osztották ki. 3. Jus armorum A Bécsi Kamara elsősorban azokat a birtokokat adta, vagy ajándékozta el, amelyeket a Budai Kamarai Adminisztráció vizsgálatai és jelentései alapján a neoacquistica bizottság gazdátlannak minősített. A volt török hódoltsági területen, régi birtokjogukat igazolni tudó tulajdonosok birtokainak visszaadására valóban csak a karlócai békét követő években került sor. A birtokokat azonban ingyen a régi tulajdonosoknak sem engedték át, a császárnak ezekre a birtokokra a visszahódítás révén szerzett fegyverjogát először meg kellett váltaniok. A ius armorum pénzbeli értékének megállapítására a Bécsi Kamara a Budai Kamarai Adminisztráció közegeit használta fel, s 1700 után az iratokban sűrűn találkozunk a fegyverváltság ügyeivel. Először egyes nagybirtokosokkal, így pl. Eszterházy Pál nádorral, gróf Keglevich Zsigmonddal, a Koháry családdal egyezett meg a Bécsi Kamara régi birtokaik visszaadásában. A fegyverváltságot 1702-től kezdve azonban már nem egyes birtokosok, hanem megyék szerint vetették ki, így került sor 1702-ben Pest-Pilis-Solt, Fejér, Somogy megye fegyverváltságának átalányösszegben való megállapítására. A többi megyével 1703-ban kötötték meg az egyezséget a fegyverváltság dolgában. Az egyes nagybirtokosokon és a megyéken kívül a Bécsi Kamara néhány várossal is megfizettette a ius armorumot, s ennek cserébe azokat régi kiváltságaikba helyezte vissza. így kapta vissza 1703-ban 20 000 Ft ius armorum fizetésének ígérete ellenében Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár régi szabad királyi városi kiváltságait. Ezzel együtt a Budai Kamarai Adminisztrációnak vissza kellett adnia a Kamarai Adminisztráció által eddig használt városi jövedelmeket is. A ius armorumot a négy város 1705-ben fizette meg, s a kiváltságok megadásával tulajdonképp kivétettek a Budai Kamarai Adminisztráció fennhatósága alól. Azoknak a birtokosoknak, akik vétel vagy ajándékozás útján szerezték birtokukat, nem kellett ius armorum-ot fizetniük. A Budai Kamarai Adminisztrációnak a fegyverváltság kifizetése után a tulajdonosokat meg kellett védeni a földesúri jogok, jövedelmek élvezetében, s be kellett szüntetni birtokaikon a kamarai gazdálkodást. 4. Telepítés A visszaszerzett, jórészt lakatlan területek benépesítése, telepítése szintén a Budai Kamarai Adminisztráció feladata lett. A kincstári uradalmakon inkább szórványosan, a városokban azonban nagy ütemben folyt a telepítés ebben az időben. Már az 1686. november 5-iki utasítás is intézkedett Pest és Buda benépesítéséről. Meghagyta az inspektornak, hogy a kamarai gazdálkodás számára nem szükséges szőlőt, erdőt, földet és