Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

3. Esztergomi albizottsági tanácsülési jegyzőkönyvek és jegyzőkönyvi kivonatok 1838 Városi — főleg esztergomi — magisztrátusi felterjesztések a kölcsönt kérők ügyeiben 4. Mednyánszky Alajos kamarai alelnök hivatalos levelezése, fogalmazványai az árvízi kölcsön és a bizottság ügyeiben, elsősorban József nádorral 1 csomó Mednyánszky Alajos báró, kamarai alelnök 1838. június 28-i kelettel rendeletet kapott Bécsből, amely egy június 24-i királyi rendeletre hivatkozva elrendelte az alelnök vezetése alatt egy bizottság felállítását, amely bizottságnak az 1838-i dunai árvíz három leginkább károsult városa, Esztergom, Pest és Buda részére folyósított 3 milliós kölcsönt kellett szétosztania. A kölcsönt az állam vette fel az osztrák Nemzeti Banknál 2%-os kamat mellett. Esztergom 100 000 Ft-ot, Buda 250 000 Ft-ot, Pest — amely a legtöbb kárt szenvedte — 2 650 000 Ft-ot kapott. Ez utóbbi összegből Pest városa kapott 200 000 Ft-ot az árvíz idején kárt szenvedett középületek rendbehozására, a többit magánosoknak folyósították (2 450 000). A kölcsönt kizárólag az összeomlott vagy erősen megrongálódott házak helyreállítására fordíthatták; semmi más célra nem lehetett felhasználni. A felvett kölcsönért a város és választópolgársága összes jövedelmével és ingatlanával felelt, s a pénz rendelet szerinti felhasználását ellenőrizte. A kölcsönből csak háztulajdonosok kaphattak. A pénz szétosztása körüli ,,önkény" elkerülése valamint az előírások betartása céljából fejezte ki az uralkodó a nádorhoz írott kéziratában a bizottság felállításának szükségességét. A bizottság a városok által készített kölcsönfolyósítási javaslatokat személy szerint felülvizsgálta, s a helybenhagyottakat a Kamara elnöke a budai bankfiókpénztárnál kiutaltatta. A bizottság tagjai helytartótanácsi és kamarai hivatalnokok, a városok tanácsainak valamint Buda és Pest választópolgárságának képviselői voltak. Miután a bizottság Budán működött, Esztergomban subdelegációja látta el a teendőket Kruplanicz prímási jószágigazgató elnöklete alatt. Az anyagnak jelentős várostörténeti forrásértéke van. A bizottság a nádor legfelsőbb irányítása alatt sorra vette a városok javaslatait a rendeletnek megfelelően. Az iratok a városok szerint csoportosítva találhatók. Külön csoportban vannak a bizottsági elnök iratai, amelyek elsősorban a nádorral folytatott levelezést jelentik. A bizottság külön iktatta iratait, majd kútfő-tételes rendbe foglalta. Segédlet nem maradt fenn; az iratok az egyes kútfőkön belül átnézéssel kutathatók. A téma kutatójának természetesen nem szabad figyelmen kívül hagynia a Magyar Kancelláriának a pesti árvízre vonatkozó anyagát (A 103.).