Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)
I. A MAGYAR KAMARA
E 119. CREDITS COMMISSION (Hitelbizottság) 1773-1850 150 csomó, 28 kötet 1. a) Iratok és jegyzőkönyvek (Protocolla und Acten) 1773—1848 150 csomó b) Lajstromkönyv mutatóval (Register über die in ungarischen königlichen Cameral-Creditswesen abgehandelten Gegenstande) 1773—1811 6 kötet c) Mutató (Index in Creditsgegenstande) 1812—1843 3 kötet d) Mutató, a c) alattival majdnem azonos (Index 1830—1831, crediti) 1833-1838, 1840-1846 15 kötet 2. Beadványok mutatója (Liber exhibitorum) 1818—1830 1 kötet 3. Lajstromkönyv a Magyar Kamara elnökségétől az illetékkiszabási hivatalnak (Taxamt) megőrzésére átadott (pénz) letétekről (Creditsbuch, Creditsprotocoll, illetve belül: Verzeichniss... der von dem k. Hofkammer-Protocolls-Amt an das k. Kamerái Taxamt zur Aufbewahrung übergebenen Depositen) 1838—1850 3 kötet A Magyar Kamara 1772. évi átszervezésének egyik jelentős eredménye volt a magyar hitelpénztári szervezet felállítása. Ezzel olyan hitelintézményt teremtettek meg, mely lehetővé tette magánfelek tőkéinek kamatozás ellenében való elhelyezését, s ennek a tőkének állami célokra való felhasználását. A hitelpénztári szervezet három fokból állt. Legalsó fokán kb. 40 vidéki kamarai pénztár (só-, harmincad-, birtokhivatali pénztár) foglalt helyet, a középső fokon állt a hitelfőpénztár, amely szoros kapcsolatban volt a kamarai főpénztárral. A hitelfőpénztár munkáját a pénztáros és az ellenőr vezette, akik azonosak voltak a kamarai főpénztár pénztárosával és ellenőrével. A hitelfőpénztárnál 1 számfejtő, két pénztártiszt és két számvevő dolgozott felügyeletük alatt. A hitelpénztári szervezet csúcsán a hitelbizottság helyezkedett el. A szervezet alsó fokán álló vidéki pénztárak kölcsönöket fogadtak el, de tőke- és kamattörlesztéseket is teljesítettek. A befolyt tőkéket a kamarai főpénztárhoz fizették be, amely ezeket azután a hitelfőpénztárnak adta át. A hitelbizottság és a hitelpénztári szervezet működése bizalmas jellegű volt, a hitelpénztári ügyek nem kerültek a kamarai tanács elé, hanem a hitelbizottságságban mint elnöki jellegű ügyek nyertek elintézést. A hitelbizottság működéséről a vidéki pénztárak, melyek az elfogadott kölcsönöket — ugyanúgy mint 1772 előtt — a kamarai főpénztárhoz küldték fel, szintén nem tudtak. Ebben a fondban a hitelpénztári szervezet munkáját irányító hitelbizottság iratait találjuk. A hitelbizottság 1773. május 29-én kezdte el működését, a hitelfőpénztár azonban az előkészítő munkálatok elhúzódása miatt csak 1774 márciusában. A hitelbizottság a Magyar Kamara elnökéből, alelnökéből és a pénztárigazgató kamarai
