Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E 104. LIBER RESOLUTIONUM (Királyi, bécsi kamarai rendeletek másolatai) 1549-1844 47 kötet 1. Másolati és lajstromkönyvek (Liber resolutionum) 1549, No 1-30 1552-1748 30 kötet 2. Mutatók (Protocollum generálé resolutionum seu index generális) 1531—1748 5 kötet 3. Másolati könyvek (Libri normalium resolutionum regiarum in objectis sphaeram cameralem tangentibus) 1672—1815 4 kötet 4. Mutató (Index normalium reg. resolutionum) 1672—1804 1 kötet 5. Másolati könyvek, lajstromok (Libri normalium) XVHI— XIX. sz. 4 kötet 6. Kamarai szabályrendeletek XIX. sz, 3 kötet A Magyar Kamara számvevőhivatalában többfajta feljegyzést, nyilvántartást vezettek. Egyike ezeknek a feljegyzéseknek a liber resolutionum (debitorum), amelyet a számvevői munka elvégzéséhez már a Magyar Kamara fennállásának első évtizedeiben is használtak. A könyvekbe kezdetben főleg a Magyar Kamara által felvett kölcsönökre és azok törlesztésére vonatkozó feljegyzéseket, a tartozásokkal kapcsolatos királyi és bécsi kamarai rendeletek másolatait vezették be. Innen származik a fenti köteteknek libri debitorum elnevezése is. A tartozásokkal kapcsolatos rendeleteken kívül azután e kötetekbe másoltak minden olyan királyi vagy bécsi kamarai rendeletet is, amely bármilyen kamarai kifizetéssel, pénzkiutalással volt kapcsolatos, pl. a kamarai pénztárakból kiutalt fizetésekre, bérekre, nyugdíjakra, kegydíjakra, adományokra, katonai kiadásokra, építkezésekre, vagy egyéb kamarai kiadásokra vonatkozó felsőbb rendelkezéseket. Lassanként azután minden olyan felsőbb rendelkezést, amely a számvevőhivatal munkájával kapcsolatos ügyet érintett, tehát a kamarai gazdálkodásra, annak ellenőrzésére vonatkozott, bemásoltak ezekbe a kötetekbe, így a kötetekben, főleg a XVII. és a XVTJJ. században, szerződések, egyezségek, birtokadományozások, birtokelkobzások, átírások, zálogbaadások, városi tisztújítások, a csempészet iratai is megtalálhatók. Többször nemcsak a felsőbb határozatok, hanem az ügyek elintézése során keletkezeiét kamarai iratok, jelentések, kimutatások szövegei is a kötetekbe kerültek. A XVIII. század vége felé és a XVIII. század első felében mindenesetre a királyi és a bécsi kamarai rendeletek vannak többségben, erre utal a kötetek elfogadott neve: libri resolutionum, azaz határozatok könyve. Az eredeti királyi és bécsi kamarai rendeleteket a „Benignae resolutiones" állagban helyezték el. E fontos iratsorozathoz, amelyeket a számvevőhivatal munkájához állandóan használni kellett, kétféle mutatót is készítettek. A legtöbb kötetben betűrendes index található, amely a kötetek megfelelő lapszámára utal. Pontosabb ennél a XVIII. században nagy gonddal készült „Protocollum generálé..." öt vaskos kötete. E betűrendes muta-