Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

Az iratok selejtezésen mentek keresztül. A selejtezést a mutatók számsorlapjain tün­tették fel. A bányavárosok ügyeire 1824 előtt és 1835 után 1. a „Civitatensia" ügyosztály iratait. E 77. COLLATIO BONORUM (Birtokadományozási ügyek osztálya) 1790—1848 122 csomó, 56 kötet 1. a) Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla collationis bonorum) 1790­•1803 11 kötet b) Véleményívek (Protocolla collationis bonorum) 1792­-1794 1 kötet 2. Iratok 1790­1848 122 csomó 3. Lajstromkönyvek mutatóval és számsorral (Collatio bonorum) 1790­•1812 11 kötet 4. Mutatók számsorral (Index in collatione bonorum) 1813— -1848 31 kötet 5. A kamarai birtokokért folyamodók jegyzéke (Ver­zeichniss der Recurrentem, die um Verleihung eini­ger und benanntlich welcher kameral-gütter sich gé­meidet habén) 1797­-1807 1 kötet 6. Az értékesített kincstári birtokok nyilvántartó köny­ve (Liber collationis bonorum fiscalium) kb. 1826­1848 1 kötet A kamarai birtokok elidegenítése, értékesítése terén II. József szintén nagyszabású újításokat vezetett be. A magyar törvények szerint a kincstári birtokokat csak királyi adományozás útján lehetett elidegeníteni, az eladás tilos volt. A királyi adományozás­nak az akkori időben használatos formája, az ún. donatio mixta esetén azonban az új tulajdonosnak meg kellett fizetni a birtok becsértékét vagy annak egy részét. Ez lénye­gében tehát egyenlő volt a birtok megvételével. II. József, aki elhatározta, hogy a nagyterjedelmű, szerinte a nemzetgazdaságra káros kincstári birtoktesteken minden áron túlad, szakított a kincstári birtokok értékesítésének a magyar törvények szerint megengedeett formájával, és 1789 júliusában kibocsátotta a kincstári és alapítványi ja­vak eladásáról, elárverezéséről szóló rendeletét. (Az állami birtokok eladására vonat­kozólag 1. a Helytartótanács levéltárában a „Departamentum venditionis bonorum" c. állag leltárát.) II. József más rendeleteivel együtt az állami birtokok eladására vonatkozó rendele­tét is visszavonta. A Magyar Kancellária 1790. április 7-én újból szabályozta a kincs­tári birtokok értékesítésének a kérdését. Ez a szabályozás megszüntette a birtokok ár­verés útján való eladását, továbbá egyes birtokok örökös bérletbe, illetve haszon­élvezetbe való adását, s kimondta, hogy a kincstári birtokokat ezentúl továbbra is csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom