Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

ügyosztály maga intézkedett a nagyobb ingatlanok eladása, bérbeadása s az ezzel kapcsolatos szerződések ügyében, továbbá a nagyobb építkezések dolgában, megküldte az uralkodó rendeleteit a kamarai adminisztrátoroknak, és a kamarai adminisztrátorok jelentései alapján informálta a Magyar Kancelláriát. Az uradalmi gazdálkodásnál az ügyosztálynak általában ugyanazokat kellett szem előtt tartania, mint Mária Terézia korában. Különös gondot kellett tehát fordítania az ipari növények termesztésére, a hadsereg ellátása szempontjából a lótenyésztésre, az osztrák szövőipar nyersanyagát biztosító juhtenyésztésre. Törekednie kellett a jobb gazdálkodási módszerek meghonosítására. Az ipari üzemek közül elsősorban a selyemfonók, selyemszövő manufaktúrák ügyeivel foglalkozott, bár a selyemtenyésztés irányítására külön ügyosztályt is szerveztek (a helytartótanácsi Departamentum oeconomiae publicae). Az uradalmakban működő bányákkal, az erdőgazdálkodással kapcsolatban ugyanolyan teendői voltak, mint 1785 előtt. A jobbágyokkal való bánásmódnál, amint ezt már a robotváltsággal kapcsolatban is kiemeltük, érvényt kellett szereznie II. József jobbágyvédő politikájának. Az uradalmak terményeit továbbra is elsősorban a hadsereg ellátására és Ausztria élelmezésére kellett fordítania. Az ínséges időkben terményeket kellett eljuttatni az aszály sújtotta vidékekre. Az uradalmak egyházi ügyeit (kegyúri ügyek) is ez az ügyosztály intézte, több adat van templomok, paplakok, iskolák építésére, ellátására, egyházi célzatú járandóságok kiadására vonatkozólag. Továbbra is az ügyosztály foglalkozott az uradalmak községeinek, mezővárosainak igazgatási ügyeivel, kiváltságaival. Az uradalmakban adódó építkezések ügyei — amint ezt már a kamarai adminisztrációk működésének jellemzésénél említettük — továbbra is az ügyosztály hatáskörébe tartoztak az egyéb műszaki jellegű teendőkkel (útépítés, kutak, gátépítés stb.) együtt. Az ügyosztály anyagában találhatók ebben az időben főleg a budai és pozsonyi kincstári és királyi épületek (királyi várak) építési ügyeire vonatkozó adatok is. Megszűnt ellenben az az ellenőrzés, amelyet az „Oeconomica" ügyosztály 1785 előtt bizonyos fokig a Kamara építészeti és vízügyi osztálya (Departamentum in hydraulicis et architectonicis) felett gyakorolt. Az aranymosás ügyeit 1785 után nem az „Oeconomica" anyagában, hanem részben a „Salinaria", részben a „Cassalia" iratanyagában kell keresni. A tanácsülési jegyzőkönyvek azonos szerkezetűek a többi ügyosztály jegyzőkönyveivel. Az ügyosztályhoz tartozó ügyeket 1787. március 2-től többnyire nem a tanácsüléseken, hanem a kincstári birtokok gazdálkodását irányító uradalmi bizottság ülésein tárgyalták meg. A jegyzőkönyvek ettől kezdve zömmel nem tanácsülési, hanem uradalmi bizottsági jegyzőkönyvek, amelyek szerkezete azonban terjesen megegyezik a tanácsülési jegyzőkönyvek szerkezetével. A jegyzőkönyvekhez nincs mutató. Az iratok a többi ügyosztály irataihoz hasonlóan kútfő-tételes irattári rendszerben rendezettek. E rendszert tükröző lajstrom- és mutatókönyvek készültek hozzájuk. (L. az ügyosztályok elé írt bevezetőt.) A visszaállított Kamaránál 1790 után a kincstári uradalmak gazdálkodására vonatkozó ügyeket 1. az „Oeconomica" ügyosztály anyagában.