Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

A telepítés, amely ekkor is a Bánságban folyt a legnagyobb mértékben, külön ügyosztály hatáskörébe tartozott (Impopulationalia). Ennek ellenére a „Banatica" anyagában bőségesen találunk az új telepesek elhelyezésével, részükre adott juttatásokkal, jobbágyi szolgáltatásaik szabályozásával kapcsolatos adatokat. A telepesek ügyei ugyanis a letelepítés után már uradalmi ügyekké váltak, s kikerültek a telepítési ügyosztály hatásköréből. Az ügyosztály ellenőrizte a bánsági kamarai adminisztrációnak közigazgatási (uradalmak községei, mezővárosok), számvevőségi, letéti (hagyatékok), építési, gazdasági, birtokeladási, telekkiosztási (telepesek), kebelbéli (személyzet, hivatali adminisztráció) ügyekben keletkezett és a Helytartótanácshoz felküldött tanácsülési jegyzőkönyveit. A fenti ügycsoportok, amelyek szerint az adminisztráció jegyzőkönyveit kellett vezetni, jól érzékeltetik a temesi kamarai adminisztráció hatáskörét. A kamarai adminisztráció az ügyek zömében önállóan intézkedhetett, az ügyosztály feladata ezek esetében csak a jelentések, a jegyzőkönyvek vagy különféle havi, negyedévi kimutatások ellenőrzésére terjedt ki. Csupán a fontosabb személyzeti, építési, birtokeladási vagy a gazdálkodás menetét lényegesen megváltoztató kérdésekben kellett az ügyosztálynak intézkednie. Az uradalmak gazdálkodásának ellenőrzésén kívül egyéb teendők is akadtak, így pl. a délvidéki vesztegzárállomások építkezéseivel, a vesztegzárállomások ellátásával, személyi és pénzügyi kérdéseivel kapcsolatos ügyek, a Bánság térképezésének irányítása, a térképezés személyzeti ügyei, a munkálatok pénzügyi kiadásai. Az ügyosztály anyagában a zsidó türelmi taksa behajtására, az árak és bérek szabályozására vonatkozó iratok is találhatók. A tanácsülési jegyzőkönyvek szerkezete megegyezik a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek szerkezetével. Az iktatószámok mellett többnyire megtalálhatók a kapcsolatos iratok jelzetei is (kútfő és tétel). A jegyzőkönyvi kötetek 1787 márciusától kezdve zömben nem a tanácsülés, hanem az uradalmi ügyek központi irányítására létrehozott uradalmi bizottság (Domainen-Commission) jegyzőkönyveit tartalmazzák. Az uradalmi bizottság ülései tehát birtokigazgatási ügyekben a tanácsüléseket helyettesítették. Megmaradtak a jegyzőkönyvek fogalmazványi példányai, az előadó tanácsosok véleményívei is. A vélemény íveket tartalmazó kötetek szerkezete 1786—87-ben megegyezik a tanácsülési jegyzőkönyvek szerkezetével, 1788-tól kezdve minden iktatószámhoz külön ívet fektettek fel. A kötetekben 1787-től kezdve zömben az uradalmi bizottság ülésein jóváhagyott véleményívek találhatók. Mutatók a jegyzőkönyvekhez nincsenek. Az iratanyag irattári rendszere, az iratanyaghoz készült lajstrom- és mutatókönyvek szerkezete azonos a többi ügyosztály irattári rendszerével és segédkönyveinek a szerkezetével. (L. az ügyosztályok elé írt bevezetőt.) A feljegyzési könyvek (Verzeichniss der Einlagen) az uradalmi bizottság előadó tanácsosai részére bánsági ügyekben kiadott iratokat sorolják fel ülések és iktatószámok szerint. Feltüntetik az iratok ügyében hozott döntéseket is. A bánsági kincstári uradalmak ügyeit 1790 után a visszaállított Magyar Kamara „Banatica" ügyosztálya intézte.