Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

rövid tárgyát és a megfelelő numerust. Az iratok kutatásához év, hó és a numerus megadása szükséges. Az iratok 1784-ig kötetekbe vannak kötve. Az 1785. évi iratok iktatószámok szerint csomóban fekszenek. (Az iktatószám az irat hátlapján alul a tanácsülés száma, a departamentum neve, a referens neve és a tanácsülés tételszáma.) Ezekben az iratokban, segédlet hiányában, laponkénti átnézéssel lehet csak kutatni. A Bécsi Kamara elnökétől, illetve a magyar kancellártól származó leveleket ezen az állagon kívül még a „Praesidialia" állag is tartalmaz. E70. BENIGNAE RESOLUTIONES (Királyi rendeletek) 1773-1785 50 kötet 1. Iratok (Benignae resolutiones) 1773—1785 37 kötet 2. Mutatók (Index benignarum resolutionum) 1773—1785 13 kötet Ebben az állagban találhatók a Magyar Kamarához 1773—1785-ig intézett eredeti királyi rendeletek. Tárgyi tekintetben e rendeletek a Magyar Kamara egész tevékenységét felölelik, úgyhogy a Kamara működésének minden fontosabb mozzanatát megvilágítják. A Magyar Kamara által intézett ügyek zömének lezárásához még ebben az időben is királyi döntésre volt szükség. Az 1772. évi reform értelmében mindenesetre megszaporodott azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket a Magyar Kamara tanácsa önállóan intézhetett el, amelyeket nem kellett a király elé döntésre felterjesztenie. Önállóan intézte a Kamara tanácsa az alárendelt tisztviselők kinevezését, elbocsátását, áthelyezését, nyugdíjügyeit, ha a nyugdíj összege évi 100 Ft fölé nem emelkedett. Az évi 1000 Ft-os bérösszeget meg nem haladó ingatlanok vagy haszonvételek bérbeadásánál, úgyszintén az 500 Ft-os kiadást meg nem haladó építkezések költségeinek kiutalásánál sem kellett királyi döntést kérnie. A királyi rendeleteket tartalmazó állagban tehát ilyen ügyekre, kivéve az általános jellegű szabályozásokat, adatokat nem találunk. A Magyar Kamarához küldött királyi rendeletek zöménél 1782-ig továbbra is a Bécsi Kamara töltötte be az iratokat kiadmányozó hatóság szerepét. A rendeleteket, bár azok a király nevében szóltak a Magyar Kamarához, a Bécsi Kamaránál fogalmazták meg, s a rendeleteken a király aláírása alatt a Bécsi Kamara elnökének vagy alelnökének aláírását találhatjuk. Hasonló volt a helyzet a Magyar Kamarának a királyhoz intézett és címzett jelentéseinél, felterjesztéseinél is. Ezek a Bécsi Kamarához futottak be, s a jelentésekben előadott ügyeket a Bécsi Kamaránál tárgyalták meg. A Bécsi Kamarának tehát továbbra is jelentős befolyása volt a magyar kincstári gazdálkodás irányítására, annak ellenére, hogy a Magyar Udvari Kamara ,,de jure" független, közvetlenül a király alá tartozó kormányszéknek minősült.