Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

dálkodás vezetésén, a jövedelmek beszedésén kívül foglalkoznia kellett az uradalmi személyzet különféle ügyeivel, az uradalmi épületek építési és tatarozási ügyeivel, utak, hidak építésével, a jobbágyi terhek szabályozásával, a jobbágyok panaszaival, úriszéki perekkel, a birtokok határpereivel. Gondoskodnia kellett a templomokról, iskolákról, lelkészekről, tanítókról. Vizsgálnia kellett az uradalmak számadásait (magát az ellenőrzést a Kamara számvevősége végezte). Az ügyosztály iratanyaga arról is tájékoztatást nyújt, mire fordították a birtokokból származó tiszta jövedelmet, hogyan utalták ki ezekből a segélyeket különféle egyházi célokra. A jövedelmekből a lelkészpénztárnakjáró 10% -os egyházi subsidium és a 10%-os erődítési járulék levonását ennek az ügyosztálynak is lelkére kötötték. Az iratanyag értékes adatokat tartalmaz a különféle püspöki városok kiváltságaira, mentességeire, a céhek viszonyaira, a városok fejlődésére vonatkozólag is. (Ebben az időben pl. Nagyvárad, Kalocsa, Nyitra városokra.) Az ügyosztály foglalkozott az ebben az időben (1776—77-ben) alapított római katolikus püspökségek részére emelt épületek gazdasági ügyeivel, a püspökségek felállításával kapcsolatos egyéb kiadásokkal. (Pl. a besztercebányai, székesfehérvári, szombathelyi, szepesi, rozsnyói püspökségek ilyen jellegű ügyei.) A tanácsülési jegyzőkönyvek szerkezete megegyezik a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek a szerkezetével. Mutatójuk nincsen. Az iratok irattári rendszere 1776—1781-ig közös a többi ügyosztály irattári rendszerével. Az iratok havonként 1-től kezdődő numerusok szerint követik egymást, sorszámozásuk közös a többi ügyosztály iratainak sorszámozásával. Az iratokhoz kutatási segédletül az ügyosztályok közös lajstromát, a „Libri capitales"~t használjuk. (L. az ügyosztályok elé írt bevezetőt és a „Libri capitales" c. állag ismertetését.) Az 1785. évi iratoknak önálló irattári rendszerük van. Az iratok kútfők és tételek, illetve havonként újrakezdődő numerusok szerint is rendezettek, és a havonként újrakezdődő sorszámozás közös több más (de nem mindegyik ügyosztály) hasonló sorszámozásával. Betűrendes mutatóval ellátott lajstrom van hozzájuk. A lajstrom felsorolja a kútfőket, a tételeket s ezen kívül a numerusokat is. A lajstrom mutatója csak a kútfőket adja meg. Az iratokat a kútfők és numerusok szerint kell kérni. E 52. FIDUCIARIA (Zálogházi osztály) 1773—1781 1 csomó, 1 kötet 1. Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla fiduciaria) 1773—1781 1 kötet 2. Iratok 1773—1781 1 csomó Mária Terézia 1773-ban Pozsonyban zálogházat létesített. A zálogház ügyeinek az intézésére egy helytartótanácsi-kamarai vegyesbizottságot hívott életre. A zálogház munkájának irányítása a Helytartótanács alá tartozott, a Kamara látta el az alapítással