Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

zott a mezővárosoknak szabad királyi rangra való emelésével, a polgárfelvételi taksa ügyeivel, a városi haszonvételek bérbeadásának szabályozásával, a városi tanácsi jegyzőkönyvek felülvizsgálatával. A szabad királyi városoknak két kormányszék általi kormányzását II. József megszüntette. A városok minden ügyét 1783. november 1-től a Helytartótanács vette át. A Helytartótanácsnál erre a célra külön ügyosztályt (departamentum civitatense) szerveztek. A Kamara 1785-ig foglalkozott még városi ügyekkel. Ezek azonban rendszerint csak hátralékos ügyek, illetve a városi ügyeknek a Helytartótanács számára való átadásával kapcsolatos intézkedések voltak. (L. a 4. pont alatt az „Extraserialia" állagrészt.) A városi ügyosztályon belül az ügyek intézését több referens között osztották meg. Az 1772. évi referencia-beosztás szerint külön-külön referense volt: 1. a horvátszlavón, 2. a Dunán inneni és a dunántúli, 3. a bányavárosok ügyeinek, 4. a Tiszán inneni és a tiszántúli városoknak, 5. az általános városi ügyeknek. 1776-ban ez a referencia-beosztás megváltozott. A tanácsülési jegyzőkönyveket 1773—1775-ig egy köteten belül a fenti districtusok szerint osztották meg. 1776—81-ig a tanácsülési jegyzőkönyvek két csoportra oszlanak: 1. a Dunán inneni és dunántúli, 2. a Tiszán inneni és a tiszántúli, a felső-magyarországi, a horvát-szlavón városok jegyzőkönyveire. 1782- től kezdve újból minden város jegyzőkönyve 1 csoportban található, a köteteken belül az egyes referensek jegyzőkönyvei azonban külön-külön vannak. A jegyzőkönyvek szerkezete 1782-ig egyébként megegyezik a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek szerkezetével. Mutatójuk nincsen. Az 1783. évi „civitatensia" jegyzőkönyv tételei 1-től kezdődő, piros tintával írott számokkal vannak leszámozva. Ehhez a jegyzőkönyvhöz külön mutató van (1. a 2. pont alatt), amely a piros számokra utal. Az 1783— 85. évi „extraserialia et civitatensia" jegyzőkönyv szerkezete olyan, mint az 1782 előtti jegyzőkönyveké. Az iratok irattári rendszere 1782-ig megegyezik a többi ügyosztály iratainak a rendszerével, azaz az iratok havonként 1-től kezdődő numerusok szerint rendezettek. Segédletük az ügyosztályi iratok közös lajstroma, a Libri capitales. (L. az ügyosztályok elé írt bevezetőt és a „Libri capitales" c. állag ismertetését.) Az 1783. évi iratok kútfők és havonként 1-től kezdődő folyószámozás (numerusok) szerint rendezettek, külön betűrendes mutató van hozzájuk (1. 5. pont), amely megadja a kútfő és a numerus számát. Az iratok havi folyószámozása láthatólag több ügyosztály közös sorszámozása. Az „extraserialia" iratok (4. pont) szintén kútfők és numerusok szerint rendezettek, külön betűrendes mutató alapján kutathatók (6. pont). Mind a „civitatensia", mind az „extraserialia" iratok selejtezésen mentek keresztül. A Kamarához felülvizsgálatra megküldött városi tanácsülési jegyzőkönyvek (7. pont) az egyes városok nevének betűrendjében, egy-egy városon belül időrendben vannak elhelyezve.