Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

hagyás értelmében ugyanis, a megyék minden igazgatási vagy katonai hatósággal folytatott levelezésüket a kamarai adminisztráción keresztül kellett hogy folytassák. A Magyar Kamara központjában a bánsági ügyek intézésére még 1781-ben külön departamentumot szerveztek. A departamentum első iratai 1781 decemberéből valók. Az ügyosztály iratainál helyezték el a visszacsatolási bizottság működése folyamán 1778—79-ben keletkezett és a bizottság titkára, Trajcsik magyar kancelláriai titkár majd tanácsos által átadott iratokat /l. 2. a) alatt/. Ezek az iratok a Bánság kincstári gazdálkodási, főleg birtokeladási ügyeire vonatkoznak, amelyeket 1778—79-ben a visszacsatolási bizottság intézett. Az iratokra mint előzményekre a Magyar Kamarának természetesen szüksége volt. Az ügyosztály iratainál helyezték el ugyancsak a visszacsatolási bizottsághoz birtokvétel ügyében benyújtott és a bánsági adminisztráció felállításakor szintén a Magyar Kamarának átadott kérelmeket /l. a 2. b) alatti iratokat/. Az egyes folyamodványok a nevet, a birtokvételi kérelem jogcímét, illetve indokát és a megvételre kért falvak, birtokok nevét tartalmazzák. Magának a bánsági ügyosztálynak iratai 1781 végén és 1782 első felében inkább a kamarai ügyek átvételével, az adminisztráció szervezésével kapcsolatos utasításokat, ügyeket tartalmaznak. A folyamatos ügyvitelt, „Direction der Current-Gescháfte", csak 1782. február 1-től vette át a kamarai adminisztráció, a visszacsatolási bizottságnak azonban még ezután is joga volt az aktákba betekinteni. Az átvételnél igen fontos ügyeket kellett tisztázni a sóhivatalokkal, harmincadhivatalokkal, uradalmi tiszttartóságokkal, a vámokkal s különösen a nagymértékben folyó kincstári birtokeladásokkal kapcsolatosan. A bánsági ügyosztály a továbbiakban a bánsági kamarai adminisztráció munkájának irányításán és általános ügyein kívül elsősorban az adminisztráció területén fekvő kincstári uradalmak ügyeivel, illetve a kamarai adminisztráció e birtokokkal kapcsolatos munkájának felügyeletével volt elfoglalva. A kamarai adminisztráció területén fekvő igen nagykiterjedésű kincstári uradalmak 2 főtiszttartóság, 13 altiszttartóság (Oberamt und Unteramt) és 16 számtartóság (Rentamt) alá tartoztak. Az uradalmakon kívül a kincstár tulajdonába kerültek a katonai határőrvidéken lévő mehádiai fürdők, a Temesvár külvárosában lévő gazdasági épületek, telkek, házak. Nagybecskerek mezővárosa, a nagykikindai kiváltságos kerület szintén kamarai uradalmak lettek. Az ügyosztályhoz tartoztak az uradalmi tisztviselők személyzeti ügyei, a gazdálkodás irányításával, a robot felhasználásával, a selyemtenyésztéssel, a lótenyésztéssel, a gazdasági épületekkel, jobbágyok panaszaival, úrbéri szerződésekkel kapcsolatos ügyek, továbbá az uradalmi gazdálkodás ellenőrzése, az egyes tiszttartóságok számadásainak felülvizsgálata, a községek árva- és hagyatéki ügyei, az úriszéki igazságszolgáltatás. Itt találhatók meg a Bánságban késve (1781) végrehajtott úrbérrendezés ügyiratai is. Az ügyosztály foglalkozott többek között Nagybecskerek, Nagykikinda és más mezővárosok kiváltságaival, továbbá az uradalmak községeiben templomok, iskolák építésével, a zsidó türelmi taksa szabályozásával, a tizedbérlés, az egészségügyi kordon ügyeivel stb. A bécsi udvar a bánsági birtokok jórészét (mintegy 165 helységet) a töröktől fegy-