Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

lyosabb vád az volt, hogy az uradalmi robotot egyéni céljaikra használták fel. Röviddel azután, hogy a bizottság megkezdte munkáját, sok egyéb összefüggés bukkant fel, a vizsgálat tárgya egyre szélesedett, míg végül a bocskói és huszti uradalom valamennyi falujának panaszait meghallgatta a bizottság, megvizsgálta az uradalmi pénztárak helyzetét, a jövedelemkezelés módját, a visszaélések megszüntetésének, az uradalmi gazdálkodás jövedelmezőbbé tételének lehetőségét. Az egyes konkrét ügyek tömegének aprólékos megvizsgálásából, a pro és kontra felhozott bizonyítékokból, vallomásokból stb., a kamarai tisztviselők korruptsága mellett főleg a bocskói uradalom (a Máramarossziget körül elterülő 15 falu), részben a huszti uradalom és a koronavárosok népének élete igen életszerű közelségben bontakozik ki (kamarai tisztek és jobbágyok viszonya, robotterhek, állami terhek, a jobbágyok kereskedése stb.). A vizsgálat által feltárt adatok mintegy keresztmetszetet nyújtanak a nagyrészt ruszin kamarai jobbágyság 1760-as évekbeli életéről. Az állagot egy 1768. XII. 12-i (néhány részletkérdéssel foglalkozó) bizottsági jelentésen kívül a bizottság jegyzőkönyve és annak mellékletei teszik ki. A jegyzőkönyv tükrözi a bizottság október—november folyamán lefolytatott eljárását, annak fázisaiban is. Abban a sorrendben, ahogy a biztosok üléseztek, pontról-pontra regisztrálja a felmerült vádakat, a vádlottak védekezését, a tanúkihallgatásokat, a bemutatott bizonyítékokat, végül minden kérdéscsoport lezárásánál a bizottságnak az elhangzottakat mérlegelő és javaslatot tartalmazó álláspontját, véleményét olvashatjuk. Az írásbeli bizonyítékok az egyes pontoknál a jegyzőkönyvben számokkal vannak jelölve; e számok sorrendjében találjuk a jegyzőkönyv mellett a mellékletek csomóját (levelek, kérelmek, jobbágypanaszok, vallatási jegyzőkönyvek, uradalmi számtartói kimutatások robotterhekről, szolgáltatásokról, állami adókról, a feljelentő bizonyítékai, a vádlottak védekezése és ellenérvelése stb.). Az állagban megvan a jegyzőkönyvhöz csatolt mellékletek eredeti sorozata és ugyanennek szószerinti másolatai. A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt a két biztos aláírva és megpecsételve a bizottság zárójelentése gyanánt terjesztette fel a Magyar Kamarához. (A jegyzőkönyvnek nincs záró dámmá; feltehetően 1768 vége felé tisztázták le, mert a Magyar Kamara 1769. január 10-én kapta meg.) E 36. PROTOCOLLUM DE RESIGNATIONE DOMINII OVARIENSIS (Az óvári uradalom átvételének iratai) 1746—1747 1 kötet Tanácsülési és gazdasági bizottsági jegyzőkönyvek kivonatai az óvári uradalom kamarai átvételével kapcsolatos ügyekről. (Protocollum dominii Ováriensis a tempore resignationis eiusdem dominii [...] inchoatum 1746—1747 1 kötet Az óvári uradalmat 1746 áprilisában vette át a Magyar Kamara az uradalmat korábban igazgató Ministerialis Banco-Deputatio-tól (1. az ,,Informationes Cameralis Ad-