Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

marai kiadmány (főként adószedőkhöz szóló utalványozó rendeletek). Az 1560-as évnél a felső-magyarországi királyi jövedelmek kezelésének ellenőrzésére kiküldött biztosok (Thurzó Ferenc, Zay Ferenc, Thorda Zsigmond, Mágócsy Gáspár) leveleskönyvét talárjuk. Ismételten előbukkannak Thorda Zsigmond tanácsos különböző küldetései során kelt fogalmazványok. Előfordulnak a Kamarához küldött iratok (pl. a királyi leiratok, egyes oklevelek, hiteleshelyi kiadványok) egyszerű másolatai, ill. az 1540—50-es években működött Helytartótanács kiadmányainak fogalmazványai ill. másolatai stb. Bizonyos években a fogalmazványokat eleve füzetekbe írták bele, illetőleg az iratokat utólag füzetekbe kötötték be. így pl. 1549-ben két füzet tartalmazza az uralkodóhoz küldött felterjesztések fogalmazványait (,,ad curiam" eredeti felirattal, az első a február—ápr., a második a máj.—dec.-i darabokat tartalmazza) és három füzet a többi fogalmazványt („exemplalitterarum" felirattal; jan.—ápr., jún.—szept., okt.—dec), hasonló a helyzet 1551-ben — e hierarchikus megoszlás nélkül — 1562, 1563, 1564 viszonylatában (egy-egy évből, ill. az év bizonyos hónapjaiból két-két füzet, ill. kötet). Ám ugyanezen évekből külön lapokon is maradtak fenn szép számmal fogalmazványok. Az iratok évenként vannak rendezve, mégpedig — azon évek esetén, ahol a fent említett füzetek találhatók — először a külön álló fogalmazványok, utánuk a füzetbe vagy kötetbe kötött iratok következnek. A különálló darabok az éven belül hónapok szerint, a hónapon belül pedig általában nagyobbik részük az időrendet követő, havonta újra kezdődő, ceruzával írt darabsorszámok szerint, kisebb — a leszámozás után előkerült — részük egyszerű, időrendbe van beosztva. (A leszámozás néhány évtizede történt, az azóta előkerült fogalmazványokat az egyes hónapok végén helyezték el. Ilymódon tehát sok eseetben maguk a különálló fogalmazványok is havonta két sorozatban tároltatnak.) A füzeteken, köteteken belül az egyes fogalmazványok az ábécé folyamatosan futó betűivel, majd a betűsor elfogyása után kettős betűjellel (aa, ab, ac ...ha, hb, hc stb.) vannak jelölve. A sorozat élén álló két csomó keltezetlen fogalmazványokat tartalmaz. Ezek nagy részénél újabb időben hozzávetőlegesen megállapították a keltezési időt, s ceruzával ráírták magukra az iratokra. (Főként az 1540—60-as évek.) Az állagnak 1564-ig terjedő részéhez egykorú segédlet nem maradt fenn. A XX. században készítettek lajstromokat az 1533—1564-ből való iratok nagy részéhez, de az nem tartalmaz minden, ma ezen éveknél meglévő iratot. (814—816. köt.) 2. 1565-1573 A fogalmazványoknak 1562—1564, s előbb, 1549, 1551-ben megállapított egy befűzése, ill. egykorúan eleve füzetekbe írása folytatódik még 1565. január—április hónapokban, e hó végével azonban megszűnik. A sorozatnak 1565 májusától 1567 végéig, valamint 1569januártól 1573 augusztusával záródó részét a XVffl. század végén részben lajstromozással egybekötött rendezésnek vetették alá, míg az 1568. évet a XIX. században rendezték. Az elsőnek említett évkörökben az ahhoz (a XVffl. sz. végén) a sorozatban talált iratokat napi dátumuk szerint szoros időrendbe sorolták be, havonta kötegelték, a napi dátumot az irat mellső