Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 209. Collectanea varia
A királyi, káptalani és bírósági kiadványok a privilégiumokat, a birtokpörök, bűnpörök mozzanatait, a bérleti szerződéseket őrizték meg; az összeírások, a följegyzések és a nyugták pedig az adózási, legelőbérleti viszonyokat. A királyhoz, kamarához, nádorhoz, jászkun kapitányhoz címzett (s javarészt kunok, jászok által írott) levelekben, kérvényekben is elsősorban a kiváltságok ügyei, az adó, a terhek miatti panaszok jelentkeznek. 5. Besztercebányai bányairatok. 1470—1804. A múlt század első felében a besztercebányai bányakamara és Besztercebánya város közt három évtizedes per folyt birtokjogi és közigazgatási kérédésekben. A döntést csak 1862-ben hozták meg. A maga ügye védelmére mindkét fél hatalmas tömegű iratanyagot gyűjtött össze és mutatott be a bírói fórumok előtt; a kincstár elsősorban a bécsi udvari kamarától, továbbá a Selmecbányái főbányagrófsági és a besztercebányai bányabírósági levéltárból, a város főleg saját levéltárából szerezte be ezeket. A bányakamara jogutóda, a besztercebányai erdőigazgatóság a kincstári iratokat — mint a magyarországi bányászat és erdőgazdálkodás s közelebbről a besztercebányai kamarai uradalom és erdőgazdaság történetének elsőrangú forrásait — használat után rendeztette és lajstromoztatta, lajstromukat kiadatta (Zivuska Jenő: A besztercebányai magyar királyi erdőigazgatóság régi okiratainak tartalomjegyzéke. Besztercebánya 1906.). Jegyzékelésük után a hazai levéltárakba tartozó iratok eredeti helyükre (Selmecbányára) kerültek vissza, a Hofkammerarchiv iratai pedig a Földművelési Minisztériumon keresztül 1905-ben az Országos Levéltárba jutottak. Az utóbbiakat helyezték el a Collectanea variában. Ezek elsősorban a királyi udvari kamara iratváltásai során keletkeztek. Ezen kívül — részben mellékletként, nem egyszer másolatban — királyi privilégiumokat és ítéletleveleket, peres iratokat (köztük bányatörvényszéki és más jegyzőkönyveket, kivonatokat), szerződéseket, bizonyságleveleket, nyugtákat, elszámolásokat és följegyzéseket is megőriztek, továbbá a magyar kamarához, a bányakamarához intézett beadványokat is. Az iratok jelentős része vagyonjogi vonatkozású ügyeket érint, főként a bányák, bányavárosok és objektumaik tulajdonjogát (alku Mária királynéval a városok visszaadása körül, magántulajdonban levő bányák, házak, majorok öröklése, adásvétele, kincstáriak eladományozása, határviták). Sok irat keletkezett a bányavárosok és a bányák igazgatásával kapcsolatban (városok kiváltságai, hatásköri összeütközések város és bányakamara közt, bizottságok működése, bányatisztviselők kinevezése, bányamunkások és bányavárosi jobbágyok terhei, pereskedései). A gyűjtemény jelentős forrása a bányagazdálkodásnak (bérleti ügyek, elszámolások, kalkulációk), a bányászat technikájának (kemenceépítés, javítások, salakfeldolgozás, rézbányavíz hasznosítása, vasbánya nyitása, ércolvasztás), nemkülönben a bányavárosokban folyó másirányú gazdálkodás történetének (kincstári majorságok építkezése, bérbeadása, erdőrendtartás, erdő- és legelőbérlet, vadászat, halászat, bor- és sörmérés, tizedbérlet, kereskedelem, adó- és kvártélyterhek, városfalépítkezés, kórház).
