Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 162. Neo-regestrati processus. (Fiscales activi et passivi)
mányozott, elzálogolt, bérbeadott fiskális javakat (sokszor külön a szőlőket), a fej- és jószágvesztésre ítélt családokat, egyes családok birtokait, a nemesi kúriákat, a rejtett kincstári birtokjogokat, a feljelentett javakat (ki, mikor, mit denunciált), a donatio mixtákat vagy azokat a javakat, amelyekről felvilágosítást kellett kérni. Ezek a jegyzékek gyakran táblázatosan készültek; forrásaik a Liber regiusok és Liber donationumok, a kancelláriai fogalmazványok, a Neo-regestrata acta stb. voltak. A kimutatások egy részét mutatószerűen, címszavak vagy család-, helynevek ábécérendjében állították össze, így konfiskációkról, birtokelidegenítésekről. A kamarai levéltár nagy gyűjteményeiből, a Neo-regestrata actából és az Urbaria et conscriptionesből a hűden és a mag nélkül kihalt családokat, valamint birtokaikat kezdték mutatózni, „repertóriummal" látták el a királyi világi és egyházi collationalisokat (benne: hely- és családnevek, regeszta, jelzet). Az indexek egy része közelebbről nem ismert könyvek lapszámaira utal. Ebbe a gyűjteménybe kerültek még lajstromok: birtokkobzásokra vonatkozó királyi rezoluciókról, fiskális javak mutatóval ellátott összeírásairól (ki, mikor, miről készítette), iratjegyzékek (pl. a kamara birtokjogi döntéseiről), kimutatásokra vonatkozó megjegyzések, erdélyi jószágjegyzékek másolata stb. is. Az iratanyag elhelyezési rendje nem végleges. E 162. NEO-REGESTRATI PROCESSUS (FISCALES ACTIVI ET PASSIVI) („Újonnan" lajstromozott peres iratok) XVI—XIX. század 53 csomó, 5 kötet 1. Iratok, XVI—XIX. század. 52 csomó 2. Lajstromkönyv és mutató, XVI—XIX. század. 5 kötet, 1 csomó A kincstárnak anyagi érdekei védelmében és a bűncselekmények elkövetői ellen megannyi pert kellett folytatni. A perek egy-egy bírói fórumon való befejezése után vagy a végső ítélet után az érdekelt felek ki szokták kérni a bíróság kiadványát, amely másolatban az egész perfolyamatot, minden benyújtott melléklettel együtt, tartalmazta. A kincstárnak mint peres félnek kiadott ilyen másolatokat egy ideig a fiskus jogi képviselője, a kincstári jogügyigazgatóság tartotta magánál, más módon hozzákerült peres iratokkal együtt, majd egy idő után megőrzésre a kamarának adta át. A kamarai levéltár megalakulása után ezekből, valamint a magánosok közt folyó perek kamarába került irataiból alkották az archívum különböző persorozatait, köztük mindenekelőtt a Neoregestrati processust, amelybe a legfontosabbnak ítélt perek kerültek bele. 1960-ban több csomónyi irat Jugoszláviának került átadásra. Az itt őrzött perek a legkülönbözőbb fórumok előtt folytak: kincstári és magánuradalmi úriszék, városi magisztrátus, szolgabíró, megyei törvényszék, kerületi tábla, királyi