Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 152. Acta Jesuitica

A rendházak birtokain élő úrbéres nép helyzetére is számos forrás maradt ránk, elsősorban urbáriumok, jobbágyösszeírások, kimutatások kilenced- és tizedengedményekről; a terhek enyhítéséért folyamodó jobbágyok, jobbágyközségek és mezővárosok kérelmei; robotszolgáltatásra vonatkozó tanúvallatások; szerződések a szántóhasználat szabályozására, a terhek fizetésére, a katolikus hit megtartása ügyében, valamint úriszéki iratok. A rend számos felső- és középfokú iskolát tartott fenn; a feloszlatás előtt több mint 30 helyen folyt — rendszerint bentlakással egybekötött — jezsuita oktatás. Ezirányú működésének számos írásos emléke maradt fenn. Egy-egy akadémia, gimnázium vagy a nagyszombati egyetem megalapítását tervkészítés majd tárgyalások, kérvényezés, levelezés előzte meg. Végül kiadták az alapítólevelet, a királyi megerősítést, és írásos intézkedések történtek az intézmény közelebbi helyének megállapítására, az alumnusokra vonatkozóan. Új építkezések előtt segélykérő leveleket küldtek szét. A tanintézetek iratai közül is sok anyagi ügyekről szól. Előjegyzések, kimutatások, elszámolások, levelek tanúskodnak az iskolák javára tett alapítványokról, a kamatokból befolyó pénzösszegek beérkezéséről vagy a szemináriumok külső állapotáról. Néhol könyvekbe (liber seminarii) vezették be az alapítványokkal kapcsolatos számadásokat, a rendtagok eltartására fordított összegeket. Az intézetek levelezése (elsősorban a szemináriumi igazgatókhoz írott levelek) már nemcsak anyagi, hanem tanulmányi ügyeket is érintett. A gazdálkodás, pörösködés, a mindennapi élet problémáin kívül leveleztek a tanulmányi rend, az oktatószemélyzet, a diákok fegyelme, a könyvcenzúra kérdéseiről is. Felsőbb helyről érkezett rendeletek szabályozták az ünnepek megtartását vagy más, az államigazgatást is érintő vonatkozásokat. A bejegyzési könyvek másolatszövegei (levelek, kérvények stb.) az intézetre, a növendékekre tartalmaznak vegyes adatokat. A nagyszombati egyetem és a jezsuita főiskolák autonómiát élveztek: a király erősítette meg illetve nevezte ki az „universitas" élén álló , ,bírót", s a kisebb diákfegyelmi ügyeket az iskola a saját kebelében intézte el. A diákságnak a városi polgársággal való súrlódásai, pörösködései ugyancsak számtalan írásos emléket hagytak ránk. A rend által fenntartott könyvtárak és nyomdák ügyeit is az egyes kollégiumokból irányították. Az alsófokú oktatásból a jezsuiták alig vállaltak szerepet, a rendi birtokok falusi iskoláiról, tanítóiról azonban nekik kellett gondoskodniok. A jezsuita rendet, mint a protestánsellenes tevékenység legfőbb mozgatóját és az uralkodóház politikájának támogatóját gyakran érte támadás a XVI—XVII. században még protestáns többségű rendek részéről; működése az országgyűléseken többször is szóbakerült. A jezsuiták mindannyiszor tiltakoztak a sérelmesnek vélt határozatok ellen, s az ellenük szóban és írásban felhozott érveket siettek megcáfolni. A Thököly-szabadságharc alatt magatartásuk miatt folytonos üldöztetés, majd száműzetés lett a részük; a nagy kuruc szabadságharc alatt is állandó volt a bizalmatlanság irántuk, s az országgyűlések kiutasító végzéseket hoztak ellenük, és sokáig körlevél- és röpiratharc középpontjában állottak. Az Acta Jesuitica országgyűlési cikkelyek másolatait, vitairatokat, válasz- és tiltakozó jegyzékeket, jezsuita-ellenes akciókról szóló tanuvallatásokat, följegyzéseket, a szám-