Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 214. Archivum familiae Mitrovszky

ben szedett tized átadásakor kiállított nagyszámú ellennyugta, a hadiadó kezeléséé a sok elszámolás (a Militar-Nachtragsgeldről). Összeírások készültek a lakókról, az iparosokról, az új telepesekről, a földekről. A község leveleket, kérvényeket küldött a kamarákhoz, a jogügy igazgatókhoz, a kincstári fiskálisokhoz, az egyházakhoz, földesurakhoz, az uralkodókhoz. Az iratokat a megyék s azokon belül a helységek ábécérendje szerint helyezték el. Horvátország, Szlavónia, Erdély és a külföld pecsétes iratai külön csoportokban találhatók meg. Az egyes megyékhez külön, s az egész anyaghoz együttesen a községek nevét feltüntető jegyzékek készültek. E214. ARCHÍVUM FAMJXIAE MITROVSZKY (A Mitrovszky család levéltára) 1630-1877 2 csomó Iratok, 1630—1877. 2 csomó Hogy ez a Mitrovszky-hagyaték közvetienül a családtól, annak leszármazóitól vagy eseüeg a selmeci kamaragrófságtól jutott-e a kincstári levéltárba, nem tudjuk. Mitrovszky Károly báró, akinek irataiból az anyag törzse áll, 1764-ben került először Selmecre a bányatudományok elsajátítására. Rövidesen bányatanácsos lett. 1769-ben Stájerországba, 1771-ben Karintiába helyezték, s 1774-ben kapta meg a selmeci főbányagrófi (Obrist Kammergraf-i) kinevezést, 1791-ben a magyar honosságot. Külföldön élő testvére is főrészvényese volt a bányának, akárcsak a következő század elején élt Mitrovszky Antal Frigyes gróf, császári, királyi titkos tanácsos, kamarás, osztrák Oberlandesgerichtspresident. Mitrovszky Károlynak selmeci hivatalviselése alatt állandó érintkezésben kellett lennie a bécsi udvari kamarai szervekkel (a Hofkammer in Münz- und Bergwesen-nel, a K.k. Bergkonsulation-nal, a bányaügyi udvari bizottsággal), olykor magával az uralkodóval, továbbá a magyar kamarával, a selmeci bányabírósággal (Königlich Niederungarisches Districtual Berggericht), nemkülönben a helyi polgársággal. Velük folytatott iratváltásainak sok emléke maradt meg itt az iratmellékletekkel együtt. Tárgyuk a bányagazdálkodás, bányatechnika, a városi tisztújítás ügyei stb. A család többi tagjának (elsősorban Antal Frigyesnek) a bányarészvényekkel s más anyagi ügyeikkel kapcsolatos iratai, levelei találhatók még a sorozatban. Mitrovszky Antal Frigyes az 1848-49-es szabadságharc után a lovagrendbe való felvételét kérte. A felvételhez szükséges följegyzéseket is megőrizték. Az iratsorozatot egy 1865-ben kelt darab zárja: Antal Frigyes egy nemesi alapból leánya számára „prebendát" kap benne. Az anyag időrendben áll.