Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 190. Archivum familiae Rákóczi

adósságügyekről, elszámolásról, a háztartás, a személyzet dolgáról számolnak be, s idekapcsolódnak a rendelkezések is. A parasztság helyzetét földesuraihoz és tisztjeihez intézett kérvényei világítják meg: köztük panaszok, kérések határviták, terhes szolgáltatások ügyében, jobbágyörökösödési ügyekben, rabkérvények, továbbá a tisztek parasztokról írott jelentései, kezességek és reverzálisok szerepelnek. Az I. Rákóczi Györgyhöz intézett kérvényeken, leveleken gyakran a fejedelem sajátkezű elintézését (vagy elintézésvázlatát, utasítását) olvashatjuk. A Rákócziak mindenkor sokat tettek országuk kultúrájáért. A birtokaik egyik központjában alapított pataki főiskola vagy más iskolák, professzorok és diákok, a külföldről hívott vagy a magyar földről kivándorolt tudósok (Comenius, Bisterfeld, Bánffyhunyadi János), a Rákócziak pártfogásával külföldön tanuló diákok gyakran fordultak leveleikben tanácsért, segítségért, a köszönet szavával vagy beszámolóikkal Erdély fejedelmi családjához (Rákóczi Györgyhöz és Zsigmondhoz az 1610-20-as években is). A két Rákóczi György pártfogása alatt készült, kiadott vagy terjesztett könyvek java része a református hittudomány terméke volt (az erdélyi püspök Postilláját Rákóczi György többszáz példányban küldte meg ajándékba az alföldi reformátusoknak). Az egyház kulturális, építkezési és lelki ügyeit érinti Bethlen Gábor és Rákóczi neves egyházi emberekkel (elsősorban Alvinczi Péter kassai és Tolnai István pataki prédikátorral) folytatott levelezése. A Rákóczi família tagjai gyakori távollétük idején sűrű levelezésben állottak egymással (legintenzívebben a két Rákóczi György, feleségeik és testvéreik). A közvetlen családtagokon kívül fölkeresték őket levélben távolabbi rokonaik — így a lengyel rokonsági kör is — és egy-egy családi esemény alkalmából a császár sem maradt el a köszöntők sorából. Az , ,egyéb iratok" elsősorban a gazdasági ügyvitel nem misszilis jellegű darabjai tartalmazzák, sok számadást, pénz- és terményelszámolást, épület-, eszköz- és terményleltárat, valamit a családi levéltárak más ilyen természetű jellegzetes irattípusait. Maradtak köztük levelek is. Az iratok legtöbbje a két Rákóczi György idejéből származik, de vannak korábbiak (Rákóczi Zsigmondtól és Lajostól) és igen tekintélyes számban későbbiek is: például az 1670-es évek kincstári foglalásainak-leltározásainak, majd Zrínyi Ilona gyermekei háztartásának iratai. (Az utóbbiak közt a gyermek n. Rákóczi Ferenc prágai számlái is megtalálhatók.) A másolati könyvek első darabja (Prothocolon diversarum literarum fassionalium, impignoratitiarum, inscriptionalium et transactionalium, 1631—1652) Rákóczi Pál országbíró, a második (,Liber inscriptionum comitis Georgii Erdődy et familiae Rákóczy, 1591—1703, másolattal) Rákóczi Erzsébet, férje (Erdődy György) és elődei (Rákóczi László, Pál) s elszórtan más Rákócziak és fejedelmi elődök, valamint Aspremontné és II. Rákóczi Ferenc jogbiztosító kiadványait tartalmazza. Sok köztük a jobbágyok érdekében kelt, a jobbágyok egymás közti örökségi, anyagi ügyeit rendező irat másolata. Van a könyvben úriszéki irat, királyi városkiváltságlevél, kórházalapítólevél, céhlevél, valamint armális.