Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 180. Jány (Giani) Ferenc szerémi püspök és Jány (Giani) Jakab bátai apát
a számadásjellegű iratok és mellékleteik sem. Időben az 1680-as évek végétől az 1740-esek elejéig terjed az anyag, néhány csornai irat korábbi, egy — a pécsi püspökséget érintő — későbbi keletű. A levelezés tárgya elsősorban a két egyházi birtokon folyó gazdálkodás, illetve az apátságok anyagi ügyei. Ide került a pécsi püspökség gazdasági ügyvitelének néhány irata is. Anyagi érdekeik védelmében az apátok mindenekelőtt hivatali szervekkel váltottak leveleket: a kamarával, a budai kamarai adminisztrációval, a helytartótanáccsal, megyékkel, katonai parancsnokokkal, hadbiztosokkal, harmincadosokkal. (Új birtokok szerzése érdekében, neoacquistica-ügyekben, porció, kvártély és katonaállítás terheinek kérdéseiben). Birtokos nemesek, egyháziak és polgárok birtokviták, birtok- és házeladások, peres ügyek, üzleti kérdések dolgában leveleztek velük, vagy gazdatiszti állásra ajánlották jelöltjeiket. Az egyházi uradalmak alkalmazottai és mások jelentéseket írtak a majorsági és az úrbéresektől beszolgáltatott termésről, a mezőgazdasági munkák állásáról, gabona, bor és állatok értékesítéséről, szállításáról, az épületek állapotáról, a pénzüzletekről, a kocsmái tatási és más jövedelmekről, a számadásokról, s nem utolsó sorban a jobbágyok helyzetéről, viselkedéséről, szökéseiről. A tolnai-baranyai parasztság gazdasági és vallási vonatkozású kéréseivel, panaszaival fordult az apátokhoz: előadták sérelmeiket, engedélyt kértek szőlőültetésre, bérletre, elnézést késedelmes robot miatt, támogatást templom építéséhez, engedélyt javításához, a protestáns jobbágyok pedig vallásüldözés miatt tettek panaszt. Az egyházat érintő levelezés elsősorban a püspökökkel, környékbeli és távollakó papokkal, egyházi alkalmazottakkal folyt: a katolikus egyházi szervezet s az egyházi bíráskodás kérdéseiben, egyházi alkalmazottak személyi, szolgálati ügyeiben (beosztottak mentegetőztek mulasztásaikért, kántorok, tanítók panaszolták el nyomorúságukat, fizetésük elmaradását). Egyházpolitikai kérdések is szóba kerültek: az artikuláris helyek dolga, az apostasia helyi esetei. A külfölddel tudományos és tanulmányi híreket cseréltek az apátok. Nemesek, polgárok, jobbágyok és protestáns papok fordultak a két apáthoz egyházi kérdésekben. Leiratok érkeztek hozzájuk a felsőbb hatóságoktól (például hálaadó misék tartása ügyében). A levelezés természetszerűen megannyi más tárgyra is kiterjedt. Híreket olvashatunk a kuruc háborúról, külföldi hadi, politikai eseményekről. A megyei, városi igazgatás, igazságszolgáltatás tisztviselői megyegyűlésre hívták meg az egyházfőket, igazgatási, rendészeti ügyek felől tájékoztatták őket. (Amint egy felterjesztés-fogalmazványból kiderül, a helytartótanácsnál egy község vádat emelt az apátság ellen.) Sokan családi hírekkel, üdvözletekkel keresték fel a Jányakat, recepteket adtak nekik. Jelentős helyet foglal el a Jány-levéltárban a külföldi (főként olasz) egyházi és világi ismeretségi körrel, valamint számos magyarországi és szlavóniai város olaszaival folytatott levelezés. Az iratok tárgyi, illetve irattípusok szerinti tételekben sorakoznak, a tételeken belül évrendben (a levelek a levélírók ábécérendjében). Irodalom: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. XII./b köt. (Bp. 1912.) 43-44., 139-140.
