Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 166. Privilegia cehalia - E 167. Archivum familiae Andrássy

török háborúiban tüntette ki magát, és a Péró-fölkelés leverése és a katonák elszállásolásának megszervezése körül szerzett érdemeket. A 20-as években békési, később csongrádi alispán, királyi tanácsos, egy ideig aradi főispáni adrriinisztrátor. Szolgálatai jutalmául az Alföld keleti részén, új szerzeményi területen kapott birtokokat: Arad, Csongrád, Békés, Bihar, Szabolcs megye s a Hajdúság jónéhány faluját és pusztáját (Balmazújváros, Kétegyháza, Sarkad stb.). Egy időre a modenai herceg nagy Arad környéki uradalmából is birtokolt részeket. Fia, Zsigmond, ÍT. József alatt a tiszántúli kerület főbiztosi tisztét viselte, s apjához hasonlóan a királyi tanácsosi címet. Ő sem gazdálkodott rosszul az örökséggel, de utódainak nem adhatta már tovább. 1794-ben, fiúörökös nélküli elhunyta után a kincstár nyomban rátette kezét az idősebb Zsigmond által szerzett birtokokra; csupán a leányág kielégítése körül kellett tárgyalni. Az elhunyt után maradt iratok még ugyanabban az évben a kamara levéltárába kerültek. Ugyanide jutott egy másik ág, a székely, (csik-)szentkirályi előnevet viselő, báróságot is nyert Andrássy család néhány, XVin. század közepén élt tagjának irattára is. Andrássy István csapattiszt volt, mint huszáralezredes halt meg 1761-ben. Kósáné Andrássy Julianna bárónő egy százados özvegyeként élte le utolsó éveit, 1764-ben bekövetkezett haláláig. Lehetséges, hogy iratai már ekkor a kincstárra szállottak. Ennek az ágnak Sáros megyében is voltak — valószínűleg házasság útján szerzett — birtokai. Az iratanyag túlnyomó része a felsorolt családtagok gazdálkodásával, kisebb része hivatali, katonai pályájával kapcsolatban jött létre. De akadnak más darabok is a XVI—XVII. századból; az iratok törzsével, illetve a családdal való összefüggésük ma már nem világos. A siklói ág iratai legnagyobb részükben az ismertetett birtokok, valamint más ingaüanok (pesti, debreceni, szegedi ház) biztosítását szolgálták, továbbá a birtokgazdálkodással (beruházásokkal, bérletekkel stb.), pénzügyekkel, a jobbágyok állami, megyei teherviselésével kapcsolatban keletkeztek. A parasztság helyzetére, szolgáltatásaira, hajdúvárosi privilégiumaira is van adat. Ebben a csoportban csak kevés olyan irat akad, amelyik a családtagok közéleti: főbiztosi, alispáni működése során jött létre (leginkább kinevezések és levelek). A szentkirályi ág iratai István huszártiszti pályájához kapcsolódnak: haditanácsi leiratok, parancsnoki bizonyítványok viselkedéséről, elszámolások és nyugták az ezrednél kapott pénzekről, Istvánnak adott számlák, nyugták, levelek (gazdasági ügyekben is). Kósáné levelezésében, kérvényei közt a férje halála után elnyerendő nyugdíj kérdései és gazdasági, elszámolási ügyek fordulnak elő. A többi irat az Andrássy család egyéb tagjaira, Barkóczyakra (Szatmár megyei birtokosok a XVTI. században) és más családokra vonatkozik. Az iratokat fasciculusokba osztották, s azokon belül egyenként elölről számozták le. A fasciculusok általában egy-egy birtokcsoportra vagy egy-két családtag pályafutására vonatkozó darabokat foglalnak magukba. A lajstromkönyv az anyag nagy részének jelzetét, tárgyát, keltét föltünteti, kisebb részét csak összefoglalóan (fasciculusonként egy-egy szóban vagy mondatban) ismerteti.