Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

Egykori kamarai archívum töredékei E 269. ACTA RADICALIA (Kincstári birtokok gyökeres jogait biztosító iratok) XIV-XVIII. század 1 csomó, 1 kötet 1. Birtokjogi iratok másolatai (Acta radicalia), XIV -XVIII. század. 1 csomó 2. Lajstromkönyv (Liber... radicalium actorum...). 1 kötet A kincstári birtokok gyökeres jogait bizonyító iratok egy csoportját a kamara irattárosa, Korponay Sándor 1755 novemberétől 1756 januárjáig lajstromozta azzal a céllal, hogy azokat a pozsonyi magyar kamara archívumába küldi fel. A ma is meglévő lajstromkönyv betűrendre tagolódik: az egyes iratok tartalmuk szerint a birtoknév vagy a birtokos család neve kezdőbetűjénél kerültek lajstromba; a betű­kön belül folyószám jelölte az egyes iratokat. Az egész sorozatot vagy már 1756 fo­lyamán a pozsonyi kamarai archívumba szállították, vagy esetleg később történt a felszállítás. Mindenesetre maga a sorozat megszűnt, és az 1755 -56-ban készült elenchusban feltüntetett iratokat később a kamarai archívum Neo-regestrata Acta című gyűjteményébe olvasztották be, az eredeti sorozatból (amelynek egykorú meglétére csak a régi elenchus mutat) mindössze kb. 30 irat másolata maradt együtt, ezek alkotják a jelen töredéket. E sorozattöredék a kutatásnál mellőzhető, mivel a benne fennmaradt másolatok (királyi adományok, megerősítések, osztálylevél Szomolnokbányára, Rozsnyóbá­nyára, a gersei Pethő, Okolicsányi, Perényi, Szécsényi család vonatkozásában stb.) eredetijei az NRA -ban megtalálhatók; az elenchus viszont a kamarai archívumba áthelyezteti iratok esetében amúgy sem tünteti fel az új jelzetet. E 270. BETHLENIANA (Erdélyi fejedelmi rendeletek) 1615-1628 1 csomó Fejedelmi rendeletek, levelek, (1597) 1615-1628 1 csomó Miután Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619 szeptemberében az egész Felső­Magyarországot elfoglalta, az erdélyi fejedelemséghez csatolt területek pénzügyi igazgatását az ugyancsak Kassán székelő, szervezetileg a régivel lényegileg azonos, de Bethlen által kinevezett új kamara vette át. A kamara elnevezése továbbra is „szepesi kamara" maradt, élén elnök (praefectus), illetőleg később főkamarás (supremus camerarius) állt, két-három tanácsossal. Az alája tartozó terület hatá­rait a nikolsburgi béke (1621) határozta meg pontosan. Az ún. „hét vármegye", te­hát Szabolcs, Szatmár, Borsod, Abaúj, Zemplén, Bereg és Ugocsa - a területükön fekvő városokkal, várakkal, harmincadokkal stb. együtt - tartozott a Bethlen-féle

Next

/
Oldalképek
Tartalom