Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IV. A SZEPESI ADMINISZTRÁCIÓ (KAMARA) TÖRTÉNETE 1672-1723

egyebekben a szervezet lényegében azonos a század második felében kialakulttal (1 titkár, 1 pénztáros, 1 fogalmazó, 1 levéltári őr, 1 segéd, 1 levéltári írnok, továbbá 2-3 írnok az irodában). A számvevést továbbra is a levéltár végezte. Thököly kassai kamarája 1682. augusztus 22-én tartotta első ülését, és 1658 őszéig, a felkelés bukásáig működött. Ezen idő alatt az állandó hadiállapot miatt változó területen gyakorolta a jövedelmek kezelését. (E kamara működése alatt keletkezett és korunkra maradt iratok a Thököly szabadságharc levéltárában, G-3 törzsszám alatt találhatók.) e) A kamara Lőcsén, 1684-1685 Maga az 1682 augusztusában feloszlott hivatalszervezet csak 1684 áprilisában kezdte meg újra működését a császáriak által visszafoglalt Lőcsén. Egyenlőre Holló Zsigmond tanácsos csak saját személyében intézte az ügyeket, azaz irányította a császári ellentámadás által visszavett várak és birtokok ügyeit, az újabb koníiskációkat, a császári sereg ellátását stb. Közben Thököly seregeinek közeledtével 1684. májusában Szepes várába menekült, ahol egy másik tanácsos is feltűnt már mellette, 1685 elejétől pedig ismét Lőcsén székel a hivatal. 1684 szeptemberétől az iroda, a pénztár is újjászerveződik (a levéltár Kassán, Thököly birtokában maradt). Rendszeres igazgatásról aligha lehet szó; a várak sűrűn cseréltek gazdát, emellett az 1685. őszi császári ellentámadásig az országrész nagyobbik fele, Kassával együtt, általában Thököly kezén volt. Egy 1684. november 4-i királyi resolutio visszaállította az adminisztrátori állást, de az erre kinevezett Fischer Mihály csak 1685 májusában vette át hivatalát. 1685. április 9-ig - haláláig - tehát Holló Zsigmond mint első tanácsos egy másik tanácsossal látta el a teendőket. (Fischer utasítása 1685. március 20-án kelt.) f) 1685 októberétől ismét Kassán a kamara Miután a császári csapatok (1685. október 25-én) visszavették Kassát, október végén az adminisztrátor és a hivatal visszaköltözött székhelyére. A Thököly-szabadságharc elbukott, az adminisztrátor immár ugyanazon feladatok előtt állt, mint 1682-t megelőzően. A következő egy-két évben a szervezet lényegében ugyanúgy állt vissza, ahogy 1680-ra kiépült. g) A főhatóság kérdése Az adminisztráció, illetőleg a kamara formailag 1672 után is a magyar kamarától függő hatóság maradt. Az idegen adminisztrátoroknak adott királyi utasításokban (1673, 1675, 1685) ismétlődik a kitétel, hogy a hivatal maradjon a magyar kamarától a „szokott függésben" (solita dependentia caméra Hungarica). A gyakor-