Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

III. A SZEPESI KAMARA (ADMINISZTRÁCIÓ) TÖRTÉNETE 1607-1672

d) A hivatal cime is függése Az 1639-i vizsgálat után némileg megváltozott a hivatal címe. 1622 óta egyetlen felelős adminisztrátor intézte az ügyeket. Az „adminisztrátor" cím megmaradt 1631 után is, mikor egy tanácsossal bővült a szervezet. Hangsúlyozták viszont, hogy mindketten a magyar kamara tanácsosai, a hivatalos cím: N. N. proventuum regiorum in partibus ... superioribus administrator et N. N. camerae Hungaricae consiliarii. A tanácsosnak az adminisztrátorhoz való viszonyát nem írták körül, és Paczoth számos fontos ügyben önkényesen, társa megkérdezése nélkül járt el. Többek között ez indíthatta a kamarát arra, hogy 1639-től három, majd két tanácsos közül egyiknek sem adta meg az „administrator" címet: mindketten tanácsosok (consiliarii) voltak, továbbá ezután a hivatalos címzés sem a személyeket, hanem magát a szervezetet hangsúlyozza: ,fidministratio (v. administratoratus) proventuum Regni Hung. superiorum". Egyébként a magyar kamarától való függés 1622 után minden tekintetben megvalósult; az „administratio" valamennyi rendeletet Pozsonyból kap, illetőleg oda küldi jelentéseit, az udvari kamarának az ügyek vitelére semmi közvetlen befolyása nincs. A hivatal elvesztette kamarai jellegét, ami három vonatkozásban is megnyilvánult. Az igazgatást közvetlenül a pozsonyi kamarai tanács vette át, tanácsülésein elvben minden felső-magyarországi üggyel foglalkozott, és az adminisztrátor illetve később a két tanácsos pozsonyi kamarai tanácsosi minőségükben jártak el. (A levelezésben, hivatalos kiadványaikon is az aláírásból gyakran hiányzik az adminisztráció feltüntetése, azokat sokszor egyszerűen mint pozsonyi tanácsosok írják alá és pecsételik meg saját pecsétjükkel.) Az adminisztrátornak, majd később a tanácsosoknak minden valamennyire is fontos ügyben a magyar kamara jóváhagyását kellett kikérniük. Az ügyintézés kollegiális formája megszűnt; 1631 után a két tanácsos megbeszélte ugyan egymással az ügyeket, de az adminisztrátor, illetőleg (1639 után) az idősebb tanácsos saját felelősségére határozott (legfeljebb jobban tekintetbe vette a második tanácsos véleményét). Másrészt veszendőbe ment a kamarai jelleg, mert a pénzkezelés bizonyos fokig függetlenül az adminisztrációtól és közvetlenül a pozsonyi kamara alá rendeltetett. Végül az ellenőrzés, számvitel is Pozsonyban történt; az adminisztrátor átnézte ugyan a vidéki tisztviselők számadásait, de azokat érdemleges elbírálásra Pozsonyba kellett továbbítania. e) Az adminisztráció megszűnik 1644februárban Az 1639-ben a magyar kamara biztosai által megvizsgált és megerősített adminisztrációt I. Rákóczi György hadjárata 1644 február végén ismét eltörölte. Március 12-én Rákóczi bevonult Kassára, és a hónap végén lényegében az egész országrész meghódolt a fejedelemnek.