Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

különül el jelen állag a Kaschauer Kamerái Administration, 1785-1787. című állagtól. 1785- 1787-ben ugyanis a katonai évhez igazodó igazgatási évek (1785/1786, 1786/1787: november 1.-október 31.) iratait egy-egy éven belül mintegy 40, az abc betűivel jelzett (A-Z, AA-SS), az adminisztráció egymástól igen aprólékosan elkülönített ügyköreit tükröző tárgyi csoportokban helyezték el az irattárban (az iratanyag tagolódása tehát: katonai éveken belül betűkkel jelzett tárgyi csoportok, ezeken belül pedig iktatószámok rendje, tehát időrend). E rendszerhez képest 1788-cal kezdődően két vonatkozásban is alapvető irattári változás következett be. Egyrészt a Helytartótanács már 1787. október 26-án elrendelte, hogy a további gyakorlattal szemben a túlzottan felaprózott referenciákat, illetőleg irattári tárgyi csoportokat a jövőben nagyobb tárgyi címszók alatt vonják össze. (Például: a Wirtschaft, Pachtung, Waldwesen, Bau-Sachen, Beamter Bestraffung, Untertanes Nachlass, Roboth-Aboütion, Anticipationen, Postangelegenheiten, Rechnungswesen, Bergwerkwesen című, korábban egymástól elkülönített tárgyi csoportokat a továbbiakban „Oeconomicum Camerale" címszó alatt egyesítették. Az összevonások folytán a tárgyi csoportok száma körülbelül a felére csökkent.) Másrészt 1788. január l-jétől kezdődően, a korábbi gyakorlattól eltérően, tanácsülések - azokon belül tárgykörök, referenciák - szerint elkülönítve, külön jegyzőkönyvek mellett helyezték el az iratokat, és ezt az irattári rendszert, tekintet nélkül a közben a hatáskörben is bekövetkezett lényeges változásokra, 1813-ig fenntartották. A jelen állagot tehát nem az adminisztráció működésének azonos keretek által meghatározott, egységes működési szakasza, hanem az irattári rendszer azonossága tartja egyben. A benne található iratanyag jellege, természete, Összetétele 1788-1791. viszonylatában azonos az 1785 utánival, ezért ebben a tekintetben az ismétlések elkerülése végett & Kaschauer Kamerái Administration, 1785-1787. (1790) c. állag ismertetésére utaljuk az érdeklődőt. Az állag irataiból a következő kérdéscsoportokra kapható válasz: a birtokokon végzett beruházások, gazdasági épületek, lakóházak, híd-, malom-, útépítések, valamint a kegyúri jog értelmében templomok, paplakok, iskolák építési ügyei (költségvetések, tervek, elszámolások stb.), amelyekben, ha egyszerűbb, kisebb összeget kitevő munkáról volt szó, az adminisztráció, ha nagyobb összegű építkezésről, a kamara, illetőleg az alapítványi birtokoknál a Helytartótanács döntött; a kegyúri jog alapján különböző, egyházi vonatkozású ügyek (plébánosi javadalmak, kongnia, plébániák betöltése, templomi szükségletek fedezése), az uradalmak területén fekvő iskolák, iskolamesterek ügyei; telepítések, telepesek számára adott kedvezmények, segélyek; robot- és dézsmaváltság; úrbéri ügyek, panaszok; jobbágyok, községek, mezővárosok folyamodványai (úrbéri szolgáltatás elengedése, termény és pénzkölcsön, segély iránti kérelmek és természeti csapások alkalmából, panaszok uradalmi tisztek ellen stb.); örökös nélkül elhalt jobbágyok hagyatéki ügyei; úriszéki ügyek (fiskálisok jelentései, megküldött úriszéki perek, jegyzőkönyvek), továbbá számos egyéb, az uradalmak mindennapi élete során felmerült kisebb-nagyobb je-