Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

tak, ahol a rendes tanácsosokon kívül részt vettek a felső-magyarországi rendek, a klérus, a megyék, a szabad királyi városok, továbbá a kamara és a katonaság, rendszerint 2-2 képviselővel. A bizottság fő feladata volt az illetékessége alá tartozó területen a megszálló katonaság és a lakosság közt felmerülő valamennyi ügyet megtárgyalni, egyeztetni, közvetíteni. Ellenőrizte a hadiadó kivetését, behajtását, a katonaság elszállásolásának ügyeit, a beszolgáltatást (repartio). Az adózással kapcsolatos valamennyi kérdésben (contribuendi norma, quantum et ordo) közvetítette a felsőbb rendeleteket, és feladata volt ügyelni azok megtartására. Intézkedett - a hadbiztosokkal karöltve - az ezredek beszállásolása, átvezénylése, katonai szállítások stb. ügyeiben. Különösen sok feladatot jelentett számára a megyékből, városokból, egyes nemesektől hozzá érkező, a katonaság önkényeskedéseivel, kihágásaival kapcsolatos panaszok, gravámenek kivizsgálása. Ezeket a katonai szervekkel karöltve igyekezett orvosolni, és ha erre nem volt mód, továbbította az ügyet. Lényegében tehát előfutára volt az 1723-ban törvénybe iktatott állandó katonaság ellátásával, illetve a közte és a polgári lakosság közt felmerült kérdések intézésével foglalkozó „Commissariatus Provináalis"-nak. A jelen kötet - amely tehát tulajdonképpen nem a szepesi kamara, hanem egy azzal szoros kapcsolatban álló külön szerv működése során jött létre, és később kerülhetett a kamara levéltárába - a kassai subdelegált bizottság 1700. március 22. és 1704. február 7. közt tartott üléseiről vezetett jegyzőkönyv, amely a bizottság az időbeli titkárának: Edscheidt János Antalnak a munkája. (A bizottság nem sokkal később, Rákóczi hadai közeledvén, beszüntette működését.) A titkár időrendben, ülésenként vezette a protocollumot, feltüntetve az ülés időpontját, a jelenvoltak neveit, majd az ülés lefolyását követve, általában lecta vagy perlegjítur stb. bevezetéssel az elnök által bemutatott, a bizottsághoz érkezett iratok rövid tartalmát, közvetlenül utána rescribendum, committendum stb. bevezetéssel az elintézés, válasz, esetleg az ügyben kelt több válasz tartalmi összefoglalását. Egyes esetekben a jegyzőkönyv részletesebb: tartalmazza az ülésen részt vevők által kifejtett véleményeket is. A jegyzőkönyvhöz tartozó iratok hiányoznak, a bejegyzések azonban még így is értékesek, hiszen olyan kérdésre vonatkoznak, méghozzá éppen a Rákóczi-szabadságharcot megelőző évekből, amely a szabadságharcot kirobbantó mozzanatok egyik legközvetlenebbike volt: az elviselhetetlen adóterhekre, „porcióztatásra", az elnyomó császári sereg garázdálkodásaira. (A párhuzamosan működő pozsonyi bizottság iratai - a bizottsághoz címzett felsőbb rendeletek, továbbá levelek és a bizottság fogalmazványai - megtalálhatók a Magyar Országos Levéltár, pozsonyi kamara levéltárában „Commissio Regia Subdeiegata Posoniensis" cím alatt.) Kutatásnál és idézésnél a kötet címét kell feltüntetni.