Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

a szorosan vett kiváltságok, adományok stb., tehát jogbiztosító királyi oklevelek találhatók a kötetekben. így például szabad királyi városok és egyéb kiváltságolt elemek új vagy megújított kiváltságlevelei, királyi megerősítések (confirmationeles); városok, kamarai birtokok mezővárosai számára kiadott oklevelek; a kamara alá rendelt területen fekvő, a királyra szállt és újra eladományozott birtokokról szóló adománylevelek és egyéb donációk (nemességadományozás, címeradományozás stb.); királyi iktatóparancsok és hiteleshelyek jelentései statuciókról, királyi parancsok birtokok visszavételére vonatkozóan, illetőleg királyi oklevelek kincstári birtokok elzálogosításáról, bérbe adásáról és az erre vonatkozó szerződések; különböző exemptiók (adományozás, harmincadfizetés stb. alól); alapítványok (pl. egyházi alapítványok) és hasonló jellegű királyi oklevelek másolatai. A XVII. századból államjogilag fontos, a szepesi kamara jurisdictióját érintő okiratok másolatai is találhatók itt, így békeszerződések, az erdélyi fejedelmekkel kötött szerződések stb. Lipót korától annyiban változik a kötetek jellege, hogy az előzőkben érintett iratfajtákon kívül minden fontosnak, nagyjelentőségűnek tartott királyi resolutiót bemásoltak a kötetekbe, elsősorban az elvi vonatkozású kamarai elhatározásokat, de ezek mellett bármilyen fontosabb ügyben kelt királyi leiratokat is, amelyek a kamarai igazgatás legkülönfélébb ágazataira vonatkoznak. A királyi oklevelek természetesen gyakran foglalják magukban az 1526 előtti oklevelek átiratait is. A királyi oklevelek mellett hellyel-közzel más eredetű iratok teljes szövegű másolatai is helyet kaptak bennük, rendszerint egy-egy királyi oklevélhez kapcsolódva (udvari és magyar kamara, hiteleshelyek stb. kiadványai, sőt a szepesi kamara egyes kiadványai is), a XVII. század végétől pedig egyre sűrűbben felsőbb kamarai rendeletek is. A XVIII. századból - amikor a királyi leiratokat mindig a magyar kamara közvetítette - a királyi rendelet mellett rendszerint megvan a kamarai leirat másolata is. Egy-egy irat másolatát általában megelőzi a címként előrevetített hosszabb-rövidebb tartalmi kivonat, majd következik a másolat, egyes esetekben a formulas részek elhagyásával, más esetekben viszont ezek megtartásával (sőt az eredeti irat aláírásainak az eredetit utánzó másolatával). A másolatok nagyjából időrendben sorakoznak egymás után, de csak nagyjából, és távolról sem következetesen; sok helyen időrendben egészen távoli iratok bontják meg az időrendet. Az öt kötet (I.: 1561-1586, II.: 1586-1654, III.: 1655-1670. (XVIII. századiak is vannak benne), IV.: 1674-1687, V.: 1690-1731) mindegyikéhez készült a kötetek elején egykorú mutató. Ez általában a személy- és a helyneveket (helyenként meglehetősen tökéletlenül - tartalmi vonatkozásokat is) kivetítve rövid tartalmat ad meg, és utal a kötet fólió- illetőleg paginaszámára. Az első kötethez mellékelve van, füzet formájában, egy, a XVIII. században, a kamarai levéltárban készített (az egykorúnál jobban használható) mutató is. A királyi könyvek sorozatát egyéb másolati könyvekkel és iratsorozatokkal együtt 1755-ben Ribics kamarai levéltáros utasítására a pozsonyi kamara archívumába szállították fel. Mivel azonban a kötetekre a folyó ügyvitelben állandóan szükség volt, a kamarai adminisztráció sürgetésére a kamarai levéltárban elkészí-