Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

A szepesi kamara regisztratűrája E 240. PROTOCOLLA ET DIARIA CONSILII (Tanácsülési naplók és jegyzőkönyvek) (1653)1655-1773 16 csomó, 23 kötet Az első kötetben a tanács pénzkiutaló rendelkezéseinek jegyzőkönyvei: „Liber deputationum" 1653-1655, valamint: „Deputationes penes commissiones" (1665-1771) 1655-1773. Füzetek, kötetek: 16 csomó, 23 kötet A Felső-Magyarország pénzügyeit és közigazgatását 1567 óta kisebb megszakításokkal és gyakori szervezeti változások közepette közvetlenül irányító hivatalnak, akár kamarai, akár igazgatósági rangot viselt („Camera Scepusiensis", illetőleg ,,Administratio /cameralis/ Scepusiensis"), legfőbb szerve a tanács (consilium) volt. Elvben ugyanis a kamara vagy igazgatóság hatáskörébe vágó, ahhoz érkezett valamennyi ügyet tanácsülésen: „cameralitef vagy „consistoralitef kellett megtárgyalni, és benne döntést hozni. E szabály alól csak azon évek jelentenek kivételt, amelyekben a politikai viszonyok alakulása, a király kezén levő felső-magyarországi részek összezsugorodása, vagy az ilyen időszakokat követő szervezeti nehézségek miatt átmenetileg a tanács egyáltalán nem vagy csak névlegesen működött, és a pozsonyi kamara kiküldött megbízottja (mint igazgató, „adminisztrátor") egyedül intézte az ügyeket (mint például 1622-1631, 1646-1648, 1684-1685 körül), vagy amikor a hivatal vezetője önkényesen, a tanács megkerülésével intézkedett (e gyakorlat több szakaszban is megfigyelhető, például mindjárt az első években, 1567 - 70-ben, majd az 1630-as, 1670-es években, az 1710-es évek elején stb.). E kivételes állapotoktól eltekintve azonban többnyire a gyakorlatban is megvalósultak a kamarát megalakító 1567-i királyi utasításnak a tanácsülések rendjét nagy vonalakban szabályozó artikulusai (1-8.), amelyeket a XVII-XVIII. századi utasítások többnyire csaknem szó szerint megismételnek, legfeljebb helyenként bizonyos pontokon részletesebbé tesznek, korszerűsítenek. A tanácsüléseket rendszerint két részre osztva, hétköznaponként délelőtt és délután 3-3 óra hosszat tartották; ha az ügyek sokasága úgy kívánta, a hivatali idő meghosszabbodott. Állandó résztvevői az elnöklő kamarai elnök (praefectus) vagy - az igazgatóság korszakában - az adminisztrátor (ezek távollétében a rangidős tanácsos), valamint a kamara székhelyén tartózkodó valamennyi tanácsos szavazati joggal, továbbá a titkár (1670-es évektől 1704-ig két titkár; bizonyos korszakokban a titkár mellé rendelt altitkár is) és 1716-tól a tanácsjegyző szavazati jog nélkül. A tanácsosok száma időszakonként váltakozott. 1567-1619 közt az elnökön kívül 3-4, 1622-1672 közt vagy egy igazgató és egy tanácsos (néha csak igazgató), vagy pusztán két tanácsos (primus és secundus consiliarius) állt a szervezet élén. 1673 után az igazgató mellett 2, majd 3 tanácsosból, a kamara 1690-ben történt visszaállítása