Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)
VI. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1773-1813
ról, a prefektusok összefoglaló jelentései, valamint az évi vizitációkról szóló jelentések. A regáléjövedelmeket (bor-, és húskimérés, szeszfőzés, malmok, vám stb.) általában nyilvános árveréseken bérbe adták; az árverések lefolyásáról a prefektusok jelentést tettek, a bérleti szerződéseket pedig jóváhagyás végett az adminisztráció felterjesztette a főhatóságnak. Harmincad- és sóügy Az uradalmak igazgatása, a gazdálkodás irányítása mellett az adminisztrációra 1791-től bízott egyéb ügykörök fontosságban - és az iratok mennyiségén lemérhető arányban - egészen eltörpülnek. Az uradalmi tisztviselőhálózaton kívül más kamarai hivatal nem állt az adminisztráció igazgatása alatt. A harmincad- és sóügy a kassai kerületben is közvetlenül a magyar kamara irányítása alatt állt az egyes kerületekben működő felügyelők (inspectri) közbeiktatásával. A helyzet tehát hasonló az 1774 után kialakult állapotokhoz azzal a különbséggel, hogy a sócsempészet, a csempészett só (salis contrabanda) elkobzása, az ezzel kapcsolatos eljárás és elszámolás a Helytartótanács 1786. május 6-i rendelete óta a magyar kamara 1791. november 4-i rendeletéig a kassai kerületben az adminisztráció feladata volt, amikor is a hivatalt e feladatkör alól felmentették. Ennek ellenére a kamara ad hoc jelleggel a továbbiakban is megbízta az adminisztrációt egyes, a sóüggyel kapcsolatos problémák kivizsgálásával, egyes sóhivatalok vizitációjával, sócsempészeti ügyek kivizsgálásával, a sóhivatalnokok személyi ügyeinek elintézésével, illetve a sóhivatalnokok bizonyos esetekben eljártak az adminisztráció feladatköreiben (pl. caducitasok kivizsgálásában). Jogi ügyek A kassai kerület kincstári-jogi ügyeit közvetlenül ugyancsak a magyar kamara irányította, az adminisztráció ebben a vonatkozásban is csak egyes, alkalmi megbízásokat teljesített, illetőleg levelezett az uradalmi fiskálisokkal. f) Újabb ügyköri és szervezeti módosítások 1793 elején a Helytartótanács és a magyar kamara közt tárgyalások folytak a két hatóság tanácsosaiból alakult vegyes bizottságban a kamarai és a közigazgatási ügykörök teljes szétválasztása (gánzliche Trennung der Cameralis vom Poli tics) ügyében, amelyek napirendre hozták a II. József-féle kerületi adminisztrációknak 1791-ben még meg nem bolygatott szervezeti kérdéseit is. A vegyes bizottság 1793. február 3-i elaborátuma, valamint a magyar kamara április 12-i javaslata alapján az