Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

VI. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1773-1813

3. AZ ADMINISTRATIO CASSOVIENSIS (1788-1813) a) A Helytartótanács irányítása alatt A kassai adminisztráció az 1785-i reform értelmében, a magyar kamarával egyesített Helytartótanács irányítása alatt, a királyi biztossal (kerületi főispánnal) együttműködve intézte, akárcsak a többi kilenc adminisztráció, és a kerületében (Kaschauer Bezirk) rábízott kamarai és korábban a Helytartótanács, ül. a megyék hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket; működése a kamarai és politikai igazgatás összevonása következtében lényegesen kiterjedtebb és sokoldalúbb volt, mint a reform előtt, illetve II. József halála után. b) II. József reformjának felszámolása Az adminisztráció szervezetében és hatáskörében változás II. József halála után, újításainak fokozatos felszámolása kapcsán két lépcsőben - 1790 - 91-ben, majd 1793-ban következett be. A kamarai és helytartótanácsi hatáskör újbóli szétválasztása felé az adminisztráció viszonylatában az első lépést a Helytartótanács 1790. április 9-i rendelete jelentette, amely meghagyta, hogy a szorosan kamarai természetű ügyekben május l-jétől a Budán immár külön tárgyaló kamarai tanácshoz terjessze fel jelentéseit. Egyébként a kerületi főispánságok megszűnése a megyei autonómia helyreállítása, a tartományi biztosságnak a régi alapon való újrafelállítása stb. egyelőre még nem érintették alapjaiban az adminisztráció 1785-től kialakult hatáskörét (közigazgatási illetékességét); ebben a tekintetben a magyar kamara felállítása (1791. április 20.), majd a helytartótanácsi és kamarai hatáskör szétválasztását részleteiben szabályozó királyi resolutio (1791. október 24.) hozta meg a változást. A királyi rendelet elvben kimondta, hogy az ügyek intézése 1791. november l-jével kezdődően az 1780. évi módra állítandó vissza. c)A hatáskör változása A Helytartótanács és a magyar kamara felső szinten való szétválasztása a gyakorlatban mégsem minden vonatkozásban jelentette az 1781-i állapotokhoz való visszatérést. így például az adminisztrációk szervezetét, területi beosztását illetően az 1785-i keretek is 1793-ig fennmaradtak. Átmenetileg ugyancsak meghagyták az adminisztrációk kezelésében a közalapítványi (vallásalap, tanulmányi alap) birtokokat, e tekintetben mindössze a Helytartótanács alá rendelték azokat. 1791. november l-jétől a kassai adminisztráció az alapítványi ügyekben a Helytartótanácshoz, a kamarai ügyekben (in objectis cameralitas) a magyar kamarához küldte jelentéseit. Lényeges változást jelentett azonban, hogy a szorosan vett közigazgatási feladatok