Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)
VI. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1773-1813
VI. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1773 - 1813 1. A CAMERALIS ADMINISTRATIO SCEPUSIENSIS SEU CASSOVIENSIS (1773-1774) a) A kassai adminisztráció létrejötte és szervezete A pozsonyi magyar udvari kamara ügyintézésének az 1772. november 14-i királyi utasítással elrendelt megreformálását rövidesen követte a szepesi kamarai adminisztráció ügyintézésének új alapokra fektetése, a „moderna rerum cameralium systhema" bevezetése. A 110 cikkelyből álló részletes utasítást 1773. május 8-án adta ki Mária Terézia (eredeti példányát 1. Camera Hungarica Archívum, Diversae instructiones 3/131.). Az új rendszer 1773. július 1-jei hatállyal lépett életbe. Az újonnan bevezetett szisztéma részben az ügykörök és a hatáskör terén hozott változásokat (hatásköre egyes pontokon, főleg a só- és harmincadügy terén az 1773. előtti, a század második felében fokozatosan kialakult állapothoz képest bővült), részben pedig az ügyek intézésének mikéntje és az azt tükröző irattári rendszer módosult. Ez utóbbit illetően az egész 1773 előtti korszakkal szemben 1773. július l-jével új fejezet kezdődik az adminisztráció történetében. Az újjászervezett hivatal neve hivatalosan - már az utasításban is következetesen - kassai adminisztráció: de az első hónapokban a gyakorlatban a hagyomány erejénél fogva ez még váltakozva szerepel a régebbi „Cameralis Administratio Scepusiensis" elnevezéssel. A régi címet 1773 augusztusában szorítja ki végleg az,^Administratio Cassoviensis" illetőleg „Kaschauer Administration". (Az adminisztráció pecsétjén a köriratot októberben változtatják meg.) A hivatal élén, mint az adminisztráció elnöke (cum charactere administrationis praesidis) Szendrői Török József - egyben a bécsi és a pozsonyi udvari kamarák tanácsosa - állt: a mellette működő tanács létszámát 2 főúri és 3 nemesi tanácsosban állapították meg, akikhez tanácsosi rangban a jogügyi aligazgató járult. A gyakorlatban a tanács még 3-4 létszámfeletti tanácsossal bővült ki, valóságos létszáma tehát 10 körül mozgott. A tanács mellett 4 titkár, 2 fogalmazó, 1 tanácsjegyző teljesített szolgálatot. Ezen kívül külön segédhivatalok voltak - mindegyik többtagú személyzettel - az iroda, a kiadóhivatal, az irattár és a számvevőség. Az adminisztráció mellett működő pénztári hivatal (perceptoratus) - akárcsak korábban - független volt az adminisztrációtól. Az adminisztráció jogi helyzete azonos volt azzal, amely a század második felében kristályosodott ki, és amelyet a magyar kamara által kiadott 1770-i utasítás egyértelműen körülírt: minden tekintetben a Pozsonyban székelő magyar királyi udvari kamara alá volt rendelve, más dicasteriummal közvetlenül nem, csak a magyar kamara közvetítésével érintkezhetett. Jelentéseit minden esetben Pozsonyba küldte: az adminisztrációt érintő királyi resolutiókat, bécsi kamarai leiratokat és