Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak
O 155. K. K. COMITATSGERICHT ERLAU, PRAESIDIUM (Egri cs. kir. megyei törvényszék elnöksége) 1855—1856 1. Irattöredékek [elhelyezve 1855—1856 1 doboz-rész az O 152. dobozában] • Az egri cs. kir. megyei törvényszék fokozatosan alakult ki Heves megye törvényszékéből. Az osztrák igazgatás ugyanis már 1849 Őszén gondoskodott arról, hogy Heves és Külső-Szolnok megye korábbi törvényszéke — átmenetileg napidíjas bírákkal — tovább folytathassa bírói működését. A bíróság csak 1851 márciusától lett állami jellegű és területi illetékessége az ideiglenes korszakban a már említett Heves és Külső-Szolnok megyére terjedt ki. A „véglegesítéskor" a törvényszék illetékességi területe jelentősen csökkent. Ekkor ugyanis Külső-Szolnok megye Szolnok megye néven önállósult és területét 1854-ben átmenetileg a kecskeméti megyei törvényszék illetékessége alá rendelték, de 1856-ban Szolnok megye önálló, külön törvényszéket kapott. A bíróság elnöki anyagából ma meglevő néhány lapnyi irat főleg benyújtott álláskérelmekből és egyéb személyzeti vonatkozású iratokból áll. Kutatás esetén az iratokat darabonként kell átnézni. Kikérésnél, illetőleg idézésnél a fond ez egyetlen állagának törzsszámát és címét kell megadni. O 222 K. K. COMITATSGERICHT SZOLNOK, PRAESIDIUM (Szolnoki cs. kir. megyei törvényszék elnöksége) 1855—1857 1 csomó 1. Iratok 1855—1857 1 csomó A Szolnok megyei törvényszék felállítására csak az osztrák igazságügyi szervezet véglegesnek szánt kiépítésekor került sor. E megye területe ugyanis — mint láttuk — az ideiglenes korszakban az egykori Heves és Külső-Szolnok megyei törvényszék (sedria) örökébe lépett egri törvényszék illetékessége alá tartozott. Elhelyezési nehézségek miatt azonban az új törvényszék még a „végleges" korszak elején sem kezdhette meg működését. így feladatkörét — átmenetileg — a kecskeméti törvényszék látta el. Addig is, amíg az új törvényszék véglegesen megalakulhatott, Szolnokon önálló cs. kir. járásbíróságot állítottak fel és Kecskeméten megszervezték a majd Szolnokra áthelyezendő törvényszék elnökségét is, amely 1856. november végén költözött át Szolnokra, ahol 1857 októberétől kezdve a telekkönyvi tanács vezetését is rábízták. A két hivatal itt szervezetében és működésében szervesen egymásba kapcsolódott. Az elnökség működése csak az osztrák rendszerű bíróságok hazai működésének felszámolásakor szűnt meg, de az erre kitűzött határidőt
