Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak

polgári peres ügyek maradványait tartalmazta a polgári jog minden ágából, akárcsak az OGH magyar osztályánál. A fellebbezett pereket az erdélyi Oberlandesgericht terjesztette fel az Oberster Gerichtshof erdélyi osztályához. Ennek a kútfőnek a B, D, F, I, U és V betűkkel jelölt anyagából maradt meg néhány centiméternyi töredék. A VI. kútfő (Kriminalsachen) a legtöbb törvényszékhez harmadfokra fellebbezett büntetőperes és kegyelmi ügyek iratait foglalta magában. Ennek nagyobb része közönséges bűncselekményekkel, kisebb része pedig egyéb bűnügyekkel (felségsértés, hivatali hatalommal való visszaélés stb.) volt kapcsolatos. E kútfőnek az A, C, H és K betűkkel jelölt irataiból maradt meg néhány centiméternyi égett iratroncs. E töredékanyag kutatásánál az állag törzsszámát és címét, továbbá az évet és a betűjelet kell a kérőlapon feltüntetni, idézésnél pedig ezeken kívül az irat tárgyának konkrét meghatározása is szükséges. Országos főtörvényszékek O 145. K. K. OBERLANDESGERICHT (DISTRICTUAL QBERGERICHT) PEST, PRAESIDIUM (Pesti cs. kir. országos főtörvényszék elnöksége) 1850—1861 3 doboz, 1 csomó 1—3. Tűzből mentett irattöredékek 1850—1861 3 doboz 4. Betűrendes lajstrom töredéke (B—K betűk) é. n. 1 csomó A pesti főtörvényszék megszervezésére már 1849 végén utasította az igazságügyminiszter a területileg illetékes miniszteri biztost, akinek munkája eredményeként e bíróság 1850. február 4-én meg is kezdte működését. Területi illetékessége kezdetben — a polgári és katonai igazgatási felosztásnak megfelelően — Borsod, a Külső-Szolnokkal egyesült Heves, Esztergom és Pest megyékre, valamint a Jászkun kerületre terjedt ki. E megyék székhelyein, nevezetesen Miskolcon, Egerben, Pesten és Jászberényben létesültek a főtörvényszék alá tartozó elsőfokú — ill. a járásbíróságokkal szemben másodfokú —, cs. kir. törvényszékek, ide tartozott továbbá a pesti cs. kir. törvényszék budai tanácsa, valamint a pesti kereskedelmi és váltótörvényszék is. A kerületek határainak rendezése során 1851-től a pesti főtörvényszék alá került az eredetileg a debrecen—nagyváradi kerülethez tartozott, Szeged székhellyel működött Csongrád megyei cs. kir. törvényszék is. (Ezzel szemben a Fejér vármegyei cs. kir. törvényszék — bár e megyét a pest — budai közigazgatási kerülethez csatolták — továbbra is a soproni főtörvényszék alárendeltségében maradt.) A „végleges" korszak életbelépésével a főtörvényszék illetékessége újból módosult. Ide került ugyanis a már említett és addig a soproni kerülethez tartozott székesfehérvári cs. kir. törvényszék. További változás, hogy megszűnt az esztergomi törvény-