Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
tének megfelelően rövid úton folytak le, így sokkal kevesebb és időben körülhatároltabb mellékletet igényeltek. A fellebbezett perek gyakran nem is állnak másból, mint a kúriai eljárás során készült rövid perjegyzőkönyvből, az ügy lényegét — az alsófokú eljárás anyagát is — jól összefoglaló, de szintén rövid szövegezésű perkivonatból s legfeljebb néhány, a kúrián becsatolt mellékletből. Ez esetben, bár a per tárgya ilyenkor is jól kivehető, az akta az ügynek csak perjogi vonatkozásairól tájékoztat. Ha azonban, ami elég gyakori, az iratokhoz az elsőfokú fórum perkiadmánya is csatolva van, mely az ügy alsó szakaszának összes produktumát: a hosszú allegatumokat tartalmazó perjegyzőkönyvet, a felek és a tanúk kihallgatási jegyzőkönyveit és a különféle egyéb bizonyítékokat mind szóról szóra átírva tartalmazza, az ilyen perek az ügynek és hátterének eleven rajza tekintetében nem maradnak el a Processus tabulares perei mögött. Az elmondottakból következik, hogy a fellebbezett perekben a legkülönfélébb osztály helyzetű és foglalkozású egyének, intézmények és közületek a legkülönfélébb viszonylatokban állnak szemben egymással. A perek tárgya szintén ilyen változatos, hiszen, mint láttuk, a helyi hatóságok előtt lezáródó ügyek mellett egyre több per vált fellebbezhetó'vé, ezek csaknem mind a kir. kúria elé jutottak. Éppen ezért a perek tárgyairól itt csak egészen vázlatos kép adható. Az állag-áttekintés felhasználásánál az egyes perkategóriák időbeli korlátairól fentebb elmondottak mindig figyelembe veendők. A polgári perekről, melyek között a magánjog minden ágazatába tartozó nagyszámú ügy található, nem a magánjog rendszerében, hanem a tárgyak előfordulásának gyakorisága szerinti sorrendben igyekszünk tájékoztatást adni. Első helyen említjük tehát az örökösödési és osztályos, végrendelet érvényesítését célzó, hitbér vagy hozomány kiadásáért indult, özvegyi jogon alapuló igényekkel kapcsolatos, gyám elszámoltatására vagy a gyámságtól való elmozdítására irányuló, a szomszédok határvitájából, közbirtokosok osztozkodásából eredő vagy más indítékú sokféle birtokpert. Földbirtokkal kapcsolatos ügyek továbbá azok is, melyek adásvételből, zálogba adásból, a zálog visszaváltásából, az ingatlan bérbeadásából, birtok-cseréből vagy a birtokok közötti határok megállapítása körüli vitákból kifolyólag kerültek peres útra. A birtokperek között külön említendők az incapacitas címén indult ügyek, melyekben gyakran nemcsak a nem nemesi birtokképtelenség kialakult elve alapján forgatták ki a nem nemest a tulajdonába került birtokból. Nagy számban találhatók továbbá a perek között ún. violentialis (kisebb hatalmaskodási) és károkozási ügyek, melyek jórészt szintén birtokkal, birtokosok közti vitákkal, erdő, rét, földek használatával kapcsolatosak. További kategóriát képeznek a különféle pénz- és hitelügyeletekből eredő pereskedések : adóssági, pénzérték változásával kapcsolatos, kamat megállapítása körül forgó, kezesség érvényesítése végett indított, kereskedelmi szerződésekből, a felek közötti elszámolásból, az üzleti haszon körüli vitából, áruhitel ügyből kifolyó, hitelpapírok visszaszolgáltatására vagy megsemmisítésére irányuló perek, valamint a csődperek és uzsoraperek. A parasztság helyzetére vonatkozó kutatások jó forrásanyagát szolgáltatják a
