Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

dött polgári perek a Processus tabulares non terminati O 20 és a Processus relegati O 25 állagokban, a kir. tábla elé fellebbvitt perek pedig a Processus appellati O 21 állagban találhatók. A három utolsó, 732—734. csomó már nem táblai, hanem compromissionalis pereket — a kir. tábla tagjai, mint választott bírák előtt lefolytatott polgári pereket — tartalmaz. E polgári perek közé, a 732. csomóba egy táblai büntetőpert is besoroltak. Az itt tárgyalt táblai perek a kir. kúria működésének az 1724. évi reformtól 1848-ig terjedő szakaszát fogják át, az iratok a két tábla egységét annak legkifejlettebb formájában, a polgári átalakulástól még nem érintett utolsó korszakában mutatják be. A két tábla egységét jellemző ügyintézés: a kir. tábla előtt indult perek rendszerint tovább mentek a hétszemélyes táblára, s ott a kir. táblán készült perjegyzőkönyveket vezették tovább, a táblai perek tehát a két tábla közös periratai. E korszak záróévéből, 1849-ből az állagban csak a procuratoria naplója szerepel, ez évben indult táblai perek nincsenek. Ennek oka részint anyagi jogunk 1848. évi átalakulásában, az Ősiségi jog megszűnésében, részint az 1849. év eseményeiben, a kúria működésének akadályaiban és ítélkezésének többszöri megszakadásában, majd a felsőbíróságok feloszlatásában keresendő. 1786—1789 között indult táblai perek pedig azért nincsenek, mert az 1786. január l-jén életbe lépett Novus Ordo értelmében a kir. tábla elsőfokú hatáskörét akkor a kerületi táblák gyakorolták. 1786 előtt kezdett, vagy a régi rend visszatérése után tovább folytatott táblai perekben azonban a Norma manipulationis szerinti intézkedés (iktatás, irattári kezelés, táblai határozat) ebben is nemegyszer látható. A perek tárgyát a kir. tábla elsőfokú hatásköre szabta meg. így ebbe az állagba kerültek először is a kir. fiscus különféle aktív és passzív polgári perei, valamint ekkor a polgári perekhez számított egyéb ügyei, minthogy a kir. táblát a kir. fiscus általános fórumának tekintették. Az ügyeknek már ez a csoportja is eléggé szétágazó. Hiszen a magszakadási ügyekkel, a felségsértés címén elítéltek javainak és illetőségeinek felkutatásával, a kobzott vagyon elleni magánkövetelésekkel kapcsolatos pereken, valamint a kir. kincstár egyéb rendes táblai, pl. birtokperein kívül a kir. tábla elsőfokon vette fel a kir. fiscusnak olyan pl. adóssági, szerződés nem teljesítése miatt emelt kereseteit is, melyek egyébként magánfél esetében nem tartoztak táblai hatáskörbe. Ezekhez járultak különböző speciális ügyek, pl. azok a perek, amelyeket a fiscus bizonyos jogok, privilégiumok jogtalan megszerzése, illetőleg birtoklása címén ezek megszüntetése iránt indított. így előszeretettel támadja meg és igyekszik visszaperelni a nádori birtokadományokat, a királyi jövedelmek megkárosítása címén perel pl. révek, vámok megszüntetése miatt, gonosztevő futni engedése, a büntető eljárásban elkövetett perrendi hibák címén a pallosjog elvételéért, vagy más megfelelő büntetés kiszabásáért fog perbe egyes törvényhatóságokat (megyét, várost) vagy úriszéket. A kereset tárgya olykor a király bírói parancsával szemben tanúsított engedetlenség, az országgyűlés alsó vagy felső táblája tagjainak indokolatlan távolmaradása országgyűléstől, országgyűlési követek salvus conductus-ának megsértése, széksértés, bíróság meg-