Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

A 2. csomö szintén 5 lcötegből áll. Három kötegben a kiadó 1834—1836. évi, két kötegben az iktató 1835—1836. évi iratai találhatók. A kiadó iratait iktatták, minden év e számok szerint van rendezve. Az 1834. és 1835. évi kötegekben az iktatókönyv (egy-egy füzet) is fennmaradt. Az iktatóhivatal iratai számozatlanok, napi dátumok szerint rendezettek, segédletük nincs. A 3—6. csomók is kötegekre tagolódnak, ezekbe a kiadó és a levéltár iratait osztották be. Mindkét hivatalnak rendszerint egy-egy évi, egy correspondenssel folytatott levelezése képez egy köteget, de a levéltári iratoknak több vegyes kötegük is van, melyek különböző' correspondensekkel történt levelezést tartalmaznak. A kötegeket a csomókban úgy helyezték el, hogy az utóbbiakba mindig mindkét hivatalnak s ugyanazokból az évekből való iratai kerültek: a 3. csomóba 1839—1840. évi, a 4. csomóba 1843. évi, az 5. csomóba 1844. évi, a 6. csomóba 1847—1848. évi iratok. (Más évekből semmi irat nem maradt fenn.) A kiadó iratait iktatták, s e számok szerint rendezték. Az 1839, 1843. és 1847—1848. évi iratokhoz iktatókönyveik (füzetek) is hozzá vannak csatolva. A levéltár iratait a kötegeken végigfutó folyószámokkal jelölték meg, s azok szerint rendezték. Az egész évkor levéltári irataihoz egy mutató készült, a 4. csomóban található. A 7. csomó a kiadó és a levéltár egy sorozatba összeosztott iratait tartalmazza az abszolutizmus kezdetétől, 1849-tó'l 1851-ig, évente kötegelve, a 3 éven átfutó folyószámok szerint rendezve. Segédlet nincs. A 8—11. csomók kizárólag a levéltár iratait tartalmazzák: a 8. csomó az 1852— 1854. évekből, a 9. csomó az 1854—1861. évekből, a 10. csomó az 1862—1877. évekből. Az iratokat évente kötegelték, s éven belül az iratokra jegyzett folyószámok szerint rendezték. A számozásnál az időrendre nem voltak kellő figyelemmel, még az évek sorrendjét sem tartották mindig be. így az iratoknak később történt évrendbe osztásakor egy-egy év csomójában a számsor gyakran hézagossá vált. A folyószámozás a 8—9. csomókban folytatása a 7. csomóban elkezdett számsornak, mely tehát az abszolutizmus egész korszakát átfogja. (Megjegyezzük, hogy a kúriai levéltárnak úrbéri perekkel kapcsolatos hivatali levelezése az 1850— 1860. évekből nem itt, hanem az Urbarialia O 36 állagban található.) A 9. csomó végén, 1861-ben, a kir. kúria helyreállításakor, új számsor kezdődik, mely a 10. csomóban, 1877-ben, a kúriai levéltárnak mint hivatalnak megszűnésével zárul. Az abszolutizmus kori iratokhoz segédlet nincs. Az 1861—1877. évi iratokhoz mutató készült, ez a 10. csomóban található. — A fenti, levelezésjellegű iratok után következnek a tárgyleírásban említett egyéb iratok: a 10. csomóban az esküminták, térítvények és 1849 előtti és utáni iratjegyzékek, a 11. csomóban 1788— 1840. évi perkiadványok mint fogalmazványok és további nagyszámú iratjegyzék (mindezek, az iratok természete szerint, kisebb kötegekbe foglalva). Az állag címe és törzsszáma minden iratra rá van pecsételve. A kutatáshoz rendelkezésre álló segédletek kevéssé használhatók: az iktatókönyvek adatai gyakran hiányosak, a mutatók csaknem kizárólag személynévmutatók, tárgyi címszavakat alig adnak meg. Iratmeghatározáshoz, az állagon belül, a fentebb előadottaknak megfelelő értelemszerű adatok: év, hivatal, az