Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
ben kelt felterjesztéseket és más elintézéseket, amelyekkel kapcsolatban a leiratok és egyéb beérkezett iratok az említett Rescripta állagában találhatók, figyelembe véve természetesen, hogy a fogalmazványokat ekkor még kevesebb gonddal, kisebb számban ó'rizték meg, mint a beérkezett iratokat, elsó'sorban a felsó'bb rendelkezéseket. (Megjegyezzük még, hogy a Repraesentationes iratai között néhány esetben a kúria által tett felterjesztések fogalmazványai is eló'fordulnak, amelyekkel kapcsolatos leiratokat a hétszemélyes táblai Rescripta O 11 állagba osztottak be, ennyiben a Repraesentationes ezzel az állaggal is párhuzamosnak tekinthető'.) A Repraesentationes iratai csaknem 1724-ig, a kir. tábla újjászervezéséig nyúlnak vissza és évkoruk 1785-ben lezárul, a kir. tábla iratai a Novus Ordo korából az Archívum Josephinum Tabula regia (O 62) állagba kerültek. A régi rendre való visszatéréskor, 1790-ben már a fogalmazványok és beérkezett iratok szétválasztásának szokására nem tértek vissza, hanem mindezeket az iratokat — tárgyi alapon összevonva — a kir. táblai Rescripta (O 12) állagban helyezték el, ez állagba tehát a Repraesentationes beleolvadt. A Repraesentationes iratainak tárgya, az említett Rescripta irataihoz hasonlóan legnagyobbrészt státus ügy, állások betöltésével kapcsolatos, továbbá egyes peres ügyekben benyújtott, főleg perek soronkívüli elintézésére irányuló kérelem: az iratok ily tárgyú felterjesztések, javaslatok és jelentések fogalmazványai. Az eljárás lassúsága, s a kir. táblán folyton súlyosodó pertorlódás miatt a soronkívüliséget mind több peres fél igyekezett elérni. A kedvezményt engedélyező bírói parancsot (mandátum extraseriale) — a király aláírásával vagy a király nevében — a m. kir. udvari kancellária adhatta ki. Gyakorlatilag tehát a kancellár is adhatott ki ilyen parancsot, ezek akta formában készültek. Az extraserialitást az 1729:43 és 1807:10 tc. szabályozta. Az egyes perekkel kapcsolatban különféle elvi kérdések is szerepelnek, sőt olyan fogalmazványok is találhatók, melyek kifejezetten ilyen tárgyúak: részben a kir. tábla, illetőleg a kir. kúria szervezeti, ügyviteli ügyeire vonatkoznak, részben az egykorú jogszolgáltatás szervezetét, működését, hatásköri beosztását, az ügyvédi rendtartást érintik. Az iratokat évente palliumba foglalva évrendben helyezték el. 1746-ig az iratokon folyószámozás nincs, ezek az iratok napi dátumok szerint vannak rendezve. 1747-től kezdve az iratokat folyószámozták éspedig az 1747—1750, 1752—1764, 1765—1785. éveket átfogó 3 ciklusban, ciklusonkint újrakezdődő folyószámokkal. A számok 1776-tól kezdve megfelelnek a kötetek ekkor kezdődő tételszámainak. A kötetek szövegbejegyzései (tételei) évrendben következnek egymás után, egyegy éven belül azonban a pontos időrend nincs mindig betartva. A két leveleskönyvben való kutatás a kötetek végén található mutatók felhasználásával, vagy a kötetek átnézésével történhetik. Az utóbbi célravezetőbb, minthogy az indikálás elég hézagos, a mutató csaknem kizárólag személyneveket ad, azokat is hiányosan, a tárgyi címszó kevés. Az iratokban való kutatáshoz a fenti kötetek segédeszközként használhatók: a kötetből kikeresett dátum, illetőleg 1776-tól kezdve tételszám segítségével a vonatkozó irat megtalálható. A szövegek
