Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak

kezdődő római számokkal jelölt kútfőkre, s ezeken belül tételekre tagolódik. A tételek 1861-ben arab számokkal vannak jelölve. Tételeken belül az iratok irattári számnak nevezett sorszámokat viselnek. Az iratokon látható irattári jelzetek ez évben a kútfő római számából és egy kettős arab számból (a tételszámból és az irattári számból) állnak (pl. 1861. II. 26/41). (Egy irattári szám alatt rendszerint több iktatmány fekszik.) 1862-től 1869-ig a tételek nagybetűkkel vannak jelölve, ezeken belül vannak az ügyiratok — minden tételen (betűn) belül újra kezdődő számozású — irattári számok szerint felállítva. Ez években tehát a jelzet: a kútfő római száma, a tétel betűje, végül az irattári szám. Ez általános sorozatban 1861-ben csak két kútfő volt: az általános rendelkezéseket, az igazságszolgáltatás átszervezését érintő ügyeket tartalmazó I. és a főleg személyzeti és ügyviteli vonatkozású darabokat tartalmazó II. kútfő. Ez utóbbi nemcsak a hétszemélyes tábla, de az egész kúria, sőt az egész ország bírósági személyzetére vonatkozó iratokat tartalmaz. A következő években a tárgyi csoportok száma jelentősen emelkedik. így 1862-ben a főbb tárgyi csoportok: I. általános elvi ügyek, eljárási utasítások, II. rendelkezési állományba helyezett bírósági alkalmazottak ügyei, III. egyéb személyzeti — szervezési ügyek az egyes bíróságtípusok (kúria, kerületi táblák, váltótörvényszékek stb.) szerint csoportosítva, IV. fizetési előlegekre, jutalmakra, V. szabadságolási engedélyekre, napidíjakra vonatkozó iratok, VI. az összes bíróságok anyagi szükségleteinek ellátásával kapcsolatos ügyek, VII. felségsértési, lázítási, pénzhamisítási, uzsora- és kegyelmezési ügyek, VIII. egyéb perekre vonatkozó, IX. vegyes ügyek, X. végelbánás alá került bírósági alkalmazottak ügyei, XI. fegyelmi, XII. bélyegilletéki, XIII. csendőrségi ügyek, XIV. árvaügyek, XV. nyugdíjügyek, XVI. Erdélyből Magyarországhoz visszacsatolt Részek (Partium) jogszolgáltatására, ill. a Részeknek a magyar jogszolgáltatásba való bevonásával kapcsolatos ügyek, XVII. alapítványi ügyek, XVIII. bírósági parancsok (konventekhez okiratok kiadása ügyében), XIX. államvizsga-bizottmányhoz kúriai (váltófeltörvényszéki, kir. táblai) bírák tagként való kijelölése. 1863-ban némi változással ugyanezek a fő tárgyi csoportok, míg 1864— 1869 között a IX-en túli kútfők elmaradnak, ti. odaillő iratok részben már nem voltak (hatáskör változott), részben a rokontartalmú I—IX. kútfőkbe kerülhettek (a segédkönyvek alapján ui. kétségtelenül megállapítható, hogy ekkor IX-nél magasabb számú kútfő nem volt), s az I—IX. kútfők közül is egyesek több évben üresen maradtak. A külön elnöki iratok évente újra kezdődő iktatószámok szerint vannak elhelyezve, erősen meghiányosultak, az 1862. éviek teljesen hiányoznak. Az erdélyi osztály elnökségi iratai ugyanilyen rendben vannak. Az országbírói hivatal irattára, mint a hétszemélyes tábla, illetőleg a kúria elnöki anyaga (beleértve az erdélyi osztály alelnöki iratsorozatát is) a régi kúriai szervezetnek 1869. június l-jén bekövetkezett felszámolása után az újonnan felállított kúria, majd az 1949. évi alkotmány értelmében ennek helyébe lépő legfelsőbb bíróság irattárában maradt és csak 1951 őszén került be az Országos Levéltárba. Kutatni az általános sorozatban a 76—83. sz. mutatókönyvekből kikereshető iktatószám alapján a 66—74. sz. iktatókönyvekben megtalálható irattári jel segít-