Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak
85. „Abschrift des EinreichungsProtocolls des k. k. Obersten Gerichtshofes betreffend jene Gescháftsstücke, welche in der ung. Abtheilung desselben bis zum 1. Feber 1861 in Rückstand geblieben sind 1861 1 kötet [a bécsi Oberster Gerichtshof magyar osztályánál 1861. évi febr. l-ig be nem fejezett ügyekre vonatkozó iktatókönyvi bejegyzések másolata] 86. Ideiglenes törvénykezési szabályok [az országbíró által 1861 1 kötet aláírt, eredeti tisztázat] Az Országbírói Hivatal a Bach-kori bírósági szervezet megszűntével, 1861-ben kezdte meg működését. A nádori méltóság betöltetlensége, valamint külön magyar igazságügyminisztérium nemléte folytán ugyanis az igazságügyi feladatok megoldása, az igazságügy legfőbb irányítása az országbíró — mint a kúria elnöke — kezében összpontosult. Az országbíró hétszemélyes táblai elnöki funkcióinak a körét az 1868—1869. években kiszélesítette a hétszemélyes táblán létesített erdélyi osztály. Önálló külön szervezetében az erdélyi osztály alelnöki hivatala elvileg magának az Országbírói Hivatalnak kiegészítő' részét alkotta, ténylegesen azonban vele nagyrészt párhuzamos működést fejtett ki. Az országbírói hivatalnak két, egymástól tárgyilag nehezen elválasztható iratsorozata van: az elnöki iratoké az egyik, az általános iratoké a másik. A két iratsorozat a maga egészében az országbírónak az igazságszolgáltatás terén betöltött feladataival áll kapcsolatban. Túlnyomó részében tulajdonképpen a kúria, illetőleg a hétszemélyes tábla elnöki anyagát alkotja, de — mint az országbíró hatásköréből következik — az egyszerű elnöki ügyvitelt, kivált eleinte, messze meghaladva, nemcsak magának a legfőbb bíróságnak igazgatására, hanem az egész magyar igazságügynek országos viszonylatban való megszervezésére és irányítására vonatkozik. Az országbírói értekezlet összehívásának lebonyolítására, a vármegyék és az eleinte még működő osztrák bíróságok közti ellentétek elintézésére, az osztrák bíróságok részéről az alkotmányos magyar hatóságok részére történt hivatalátadásokra, megyei hatóságok rögtönítélő bírósági joggal való felruházás iránti kérelmére, a bíróságok, köztük a kúria megszervezésére, személyzetük összeállítására, folyamodványokra és kinevezésekre, egyes igazságügyi problémákkal kapcsolatos elvi és szervezeti kérdésekre (pl. szentszékek bírói hatósága, egyházi személyek bűnügyi illetékessége, zsidó házasságok elválasztása, úrbéri egyességek jóváhagyása, bírósági vegyészeti intézet létesítése, sajtóügyek stb.), az alsóbb fokú bíróságok, köztük az önkormányzati hatóságok működési jelentéseire stb. vonat-