Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak

85. „Abschrift des Einreichungs­Protocolls des k. k. Obersten Gerichtshofes betreffend jene Gescháftsstücke, welche in der ung. Abtheilung desselben bis zum 1. Feber 1861 in Rückstand geblieben sind 1861 1 kötet [a bécsi Oberster Gerichtshof magyar osztályánál 1861. évi febr. l-ig be nem fejezett ügyekre vonatkozó iktatókönyvi bejegyzések másolata] 86. Ideiglenes törvénykezési szabályok [az országbíró által 1861 1 kötet aláírt, eredeti tisztázat] Az Országbírói Hivatal a Bach-kori bírósági szervezet megszűntével, 1861-ben kezdte meg működését. A nádori méltóság betöltetlensége, valamint külön magyar igazságügyminisztérium nemléte folytán ugyanis az igazságügyi feladatok meg­oldása, az igazságügy legfőbb irányítása az országbíró — mint a kúria elnöke — kezében összpontosult. Az országbíró hétszemélyes táblai elnöki funkcióinak a körét az 1868—1869. években kiszélesítette a hétszemélyes táblán létesített erdélyi osztály. Önálló kü­lön szervezetében az erdélyi osztály alelnöki hivatala elvileg magának az Ország­bírói Hivatalnak kiegészítő' részét alkotta, ténylegesen azonban vele nagyrészt pár­huzamos működést fejtett ki. Az országbírói hivatalnak két, egymástól tárgyilag nehezen elválasztható irat­sorozata van: az elnöki iratoké az egyik, az általános iratoké a másik. A két irat­sorozat a maga egészében az országbírónak az igazságszolgáltatás terén betöltött feladataival áll kapcsolatban. Túlnyomó részében tulajdonképpen a kúria, illetőleg a hétszemélyes tábla elnöki anyagát alkotja, de — mint az országbíró hatásköréből következik — az egyszerű elnöki ügyvitelt, kivált eleinte, messze meghaladva, nemcsak magának a legfőbb bíróságnak igazgatására, hanem az egész magyar igazságügynek országos viszonylatban való megszervezésére és irányítására vonat­kozik. Az országbírói értekezlet összehívásának lebonyolítására, a vármegyék és az eleinte még működő osztrák bíróságok közti ellentétek elintézésére, az osztrák bíróságok részéről az alkotmányos magyar hatóságok részére történt hivatal­átadásokra, megyei hatóságok rögtönítélő bírósági joggal való felruházás iránti kérelmére, a bíróságok, köztük a kúria megszervezésére, személyzetük összeállítá­sára, folyamodványokra és kinevezésekre, egyes igazságügyi problémákkal kap­csolatos elvi és szervezeti kérdésekre (pl. szentszékek bírói hatósága, egyházi sze­mélyek bűnügyi illetékessége, zsidó házasságok elválasztása, úrbéri egyességek jóváhagyása, bírósági vegyészeti intézet létesítése, sajtóügyek stb.), az alsóbb fokú bíróságok, köztük az önkormányzati hatóságok működési jelentéseire stb. vonat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom