Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
Iktatókönyvek külön vannak az elnöki és külön az általános iratokhoz (amint azonban láttuk, az elnöki iratok nem maradtak fenn). Az általános iktatókönyvek az ügy iktatószámát, a felek nevét és az ügydarab tárgyát, az elintézés napját, valamint az irattári jelzetet tüntetik fel. Az ezekhez készített mutatókban megtalálható az ügy iktatószáma és az irattári jelzet is, így névre szóló kutatás esetén az iktatókönyvek használatának kiiktatásával, közvetlenül a mutatókönyv bejegyzései alapján meg lehet találni a keresett iratot. Az irattári sorkönyvek használatára az iratok kikeresésénél nincs szükség. (Az elnöki iktatókönyvek és mutatókönyvek szerkezete azonos az általános iratok ugyanilyen köteteiével.) A szabályrendeletek 1861—1862. évi anyaga hiányzik, ami valószínűleg egy csomó lehetett. A csomók egykorú folyószámozásának hézagtalansága alapján arra lehet következtetni, hogy ez még az Országos Levéltárba való beszállítás eló'tt veszett el. A csomók folyószámozása szerint újabb károsodásként az általános anyagból hiányzik egy (eredetileg 17. raksz.) csomó 1861. évi 197. utáni alapszámokkal. (E csomó évet zár, a csomó-számok által mutatott hiánya tehát az anyag belső szerkezete alapján nem ellenőrizhető.) A kutatandó anyag kikérésénél, ill. idézésénél az állag törzsszámát és címét, az évet és az alapszámot, ill. a külön csomó megjelölést s azon belül az évet és az irat napi dátumát vagy tárgyát kell feltüntetni. O 119. VEGYES IRATOK i XVIII—XIX. SZ. 14 csomó 1—14. Iratok (1723) 1724—1862, 1866 14 csomó Az állag a tiszántúli kerületi tábla vegyes, rendezetlen anyagának 1959-ben történt rendezése során fennmaradt olyan irataiból áll, amelyek sem más, már meglevő állagokba nem voltak reponálhatók, sem új állagok kialakítására nem bizonyultak alkalmasaknak. Az iratok azonban a történetkutatás számára heterogén voltuk ellenére is értékes forrásanyagul szolgálhatnak. Az állagban a peres eljárással kapcsolatban keletkezett legkülönbözőbb iratféleségek találhatók: a kerületi táblához különböző peres ügyekben a felektől, illetőleg a felek ügyvédeitől beérkezett kérvények, keresetlevelek, további ügyvédvalló levelek, vallatóparancsok, végrehajtási parancsok, kir. táblai jegyzőkönyvkivonatok, különféle permellékletek, mint nyugták, elismervények adóslevelek stb. A permellékletek közül legértékesebbek a birtokösszeírások, záloglevelek, osztálylevelek, leltárak, amelyek mind a gazdaságtörténet, mind a helytörténetírás számára fontos adatokat tartalmaznak. Az anyagnak az említett rendezés előtt semmiféle irattári rendszere nem volt, s így azt — az iratok sokfélesége és jelzetek hiánya miatt — csak évrendben lehetett