Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

bizottságának iratai. Az elnöki iratok között személyzeti kimutatások, személyzeti ügyekben beérkezett kancelláriai leiratok, kérvények, napidíj-ügyek, megyei törvényszéki elnökségektől beérkezett hivatalos levelek stb. vannak, továbbá a ker. tábla elnökének levelezése különféle ügyekben a m. kir. udvari kancelláriával, a helytartótanáccsal, az országbíróval, a kir. magyar állami számvevőséggel, a soproni pénzügyigazgatósági osztállyal, megyei főispáni helytartókkal stb. Az átadási bizottság iratai elsősorban a ker. tábla előtt folyt ügyeknek az illetékes fórumokhoz való áttételével kapcsolatosak, de nagyszámban találhatók a feleknek peres ügyeikben benyújtott folyamodványai is. Itt található továbbá az átadási bizottság jelentése az igazságügyminiszterhez az általa végzett munka befejezéséről. II. sorozat. Ügyviteli iratok. A ker. tábla hivatalos levelezése peres és peren kívüli ügyekben, ügyviteli tárgyakban a felettes hatóságokkal (kancelláriai stb.), valamint más bíróságokkal és egyéb szervekkel, így pl. az elsőfokú váltótörvényszékekkel, a Finanz-Landes-Direction soproni osztályával, az ugyancsak ott működött Finanz-Procuratur-ral, a feloszlatott cs. k. országos törvényszék átadási bizottmányának kiadóhivatalával stb. Itt találhatók továbbá a ker. tábla által kiküldött idézőlevelek fogalmazványai, a ker. tábla illetékességi területéhez tartozott megyék első alispánjainak és sz. kir. városi magisztrátusoknak az idézőlevelek kézbesítéséről szóló jelentései, valamint az ezt bizonyító testimonialisok („bizonyítványok"), a kebelbéli kiadóhivatal jelentései ügyviteli tárgyakban, ügyvédek beadványai, amelyekben a ker. táblai ügyvédek sorába való felvételüket kérik. A hivatalos levelezésen kívül e sorozatban a ker. tábla előtt működött ügyvédekről készített kimutatások, ítélet-tervezetek stb. is vannak, valamint a sorozat végén elhelyezett külön csomóban (19. raksz.) szabályrendeletek találhatók az 1861— 1869 közötti évekből, egy másik külön csomó (20. raksz.) pedig tanácsülési jegyzőkönyv-vázlatokat tartalmaz ugyancsak ebből az időszakból. III. sorozat. Polgári peres iratok. E sorozat — a bevezetésben ismertetett hatáskörnek megfelelően — a legkülönbözőbb polgári pereket tartalmazza: örökösödési, osztályos, adóssági, tulajdonjogot tárgyazó, kártérítési, haszonbér-követelés, szerződés teljesítése stb. iránti pereket. A percsomókban megtalálhatók a perek szerves részét alkotó keresetlevelek és egyéb beadványok, fellebbezések stb., valamint a pertestekhez kapcsolódó különféle permellékletek, vagyis az egykorú per mindenféle — a felek által benyújtott, ill. a bíróságon képződött — irata. Sok per anyagában az abszolutizmus-kori bíróságok működése idején képződött iratok (előiratok) is vannak, amelyek mint befejezetlen ügyek aktái kerültek a visszaállított kerületi tábla elé. A sorozat végén beosztatlan polgári perekből álló csomó, továbbá egy három csomóból álló, a sorozatba ugyancsak be nem osztott nagyobb egység: a Széchenyi család (gr. Széchenyi Lajos) örökösödési és osztályos pere. Ebben az anyagban legértékesebbek az egyes uradalmak, ill. birtoktestek (Segesd, Horpács, Kis- és Nagykutas, Ivanócz, Andreitz, Kükets, Markócz, Csöpincz, Reznek, Egervár, Sárpentele, Urhida, Nagy Dorog, Kálmáncsa, Somogyvár, Kőröshegy stb.) ingatlanairól és ingó vagyonáról (köztük gazdasági felszerelések is) készített leltárak, becslési jegyzőkönyvek (aestimatiók) stb. Ezeken kívül az örökö-