Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

Az állag jegyzőkönyveiben az indexekből kikereshető nevek (néha tárgyi címszavak) alapján lehet kutatni. Kikérésnél az állag törzsszámát és címét, valamint a jegyzőkönyv évszámát kell megadni, idézésnél pedig ezeken kívül az ülés számát és dátumát, ill. a kötet lapszámát is fel kell tüntetni. O 195. DECRETA REGIA (Királyi rendeletek) 1724—1785, 1790—1848 20 csomó 1—20. Iratok 1724—1785, 1790—1848 20 csomó Az állag iratanyaga a kerületi tábla elnöki jellegű ügyviteli levelezését: a táblához beérkezett rendeleteket, leiratokat, válasz- és egyéb fogalmazványokat stb. tartalmazza. Az iratok nagyrészét királyi rendeletek, illetőleg a m. kir. udvari kancelláriától származó, s az uralkodó nevében kiadott — az állag nevét adó — rendeletek alkotják, amelyek részben egyedi perekkel kapcsolatosan tartalmaznak konkrét utasításokat a kerületi tábla számára, részben a tábla ügyvitelére, személyzeti, gazdasági stb. ügyeire vonatkoznak. Az iratok között találhatók továbbá helytartótanácsi rendelkezések, kúriai leiratok, megyék, városok levelei, sőt olykor felek beadványai is (peres, álláskérés stb. ügyekben). Az 1724—1785. években keletkezett iratok között az ország rendes nagybírái (nádor, országbíró, kir. személynök) által kibocsátott bírói parancsok is vannak. A kerületi tábla fennállásának első korszakából mindössze két csomó irat származik, az iratok túlnyomó többsége (18 csomó) az 1790—1848 közötti időszakra esik. Az anyag irattári rendszere: az 1724—1785 közötti időszak iratai (1—2 cs.) eredeti palliumaikban vannak, iratfajták (mint Decreta regia, Mandata ordinariorum regni judicum stb.) szerinti sorozatokban. Ezeken belül az iratok (sorozatonként külön) arab vagy római számot kaptak, vagy pedig számozatlanok. Sorrendjük az időrendet tekintve esetleges, s így ez még revízióra szorul. Az 1790 utáni időszak iratai 1820-ig évenként (azokon belül számozatlanul, nagyjából időrendben), 1821—1848 között pedig az éveken belül kis fraktur alakú kötegekben törvényszakonként is elkülönülnek. A kötegek eredetileg palliumba voltak foglalva, amelyek többnyire még ma is megvannak, olykor azonban már hiányoznak (leszakadtak). E kötegek néha tartalmukat is feltüntető elenchus-ívben, mint palliumban vannak. Ilyen esetben az iratok a palliumot alkotó elenchusíveken felsorolt sorrendben (megszámozatlanul, általában időrendben) feküsznek. Az anyag nagyrésze latin nyelven íródott, de a korszak néhány utolsó évében vegyes (latin és magyar), illetőleg tisztán magyar nyelvű. Az anyag kutathatóságát megnehezíti az a körülmény, hogy hozzá semmiféle segédeszköz nincs. Dátum szerint ismert konkrét irat esetében 1790-től a megfelelő év anyagát, 1785-ig a sorozatot kell kérni és abban a kívánt iratot megkeresni.