Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

díjazást kap, a többi pedig évi 100 forint segélydíjban részesül. Ez utóbbiak látták el az írnoki teendőket. A rendes ülnökökön kívül számfeletti assessorok is — szavazati joggal vagy anélkül — részt vettek a kerületi táblák bírói személyzetének munkájában, de fizetést nem kaptak. Velük együtt az ülnökök száma 6-8 fó're emelkedett. A kerületi táblák nem bírói személyzetének létszáma azonban már megalakulásukkor is eltért a törvényben és a részükre kiadott instructióban eló'írtaktól. Az írnokok (kancellisták) létszámát ugyanis a rendelkezésükre bocsátott pénzügyi keret megtartása msllett úgy módosították, hogy az expeditor számára eló'írt évi fizetésből 50 Ft-ot elvettek, s így a három írnok helyett hetet neveztek ki, de nem 100, hansm csupán 50 forint évi fizetéssel. A kerületi táblák segédhivatalaiban fizetés nélküli járulnokokat (accessistákat) is foglalkoztattak. Ezek létszáma elég magas volt. így pl. a dunántúli ker. táblánál 1724-ben 17 volt a számuk. A kerületi táblák elnökeit és bírói személyzetét az uralkodó nevezte ki. A ker. tábla javaslata alapján ugyancsak ő nevezte ki a szegények ügyvédjét is. Az elnökök hivatali esküjüket a kancellár eló'tt, a bírói személyzet többi tagja pedig az elnök eló'tt tette le.

1 A ker. táblákhoz beosztott esküdteket a táblák szótöbbséggel nevezték ki. A kerületi táblák — a Justitia Josephina rövid korszakát kivéve — elsó'fokú bíróságok voltak. Az előttük ítélettel befejezett ügyeket másodfokon a királyi táblára, onnan pedig — harmadfokon — a hétszemélyes táblára lehetett fellebbezni. A kerületi táblák szorosan meghatározott hatáskörrel működtek. Tevékenységük köre elsősorban azokra az ügyekre terjedt ki, amelyek az 1715:28 tc. értelmében az ítélőmesterek (a három országos nagybíró négy protonotáriusa) hatáskörébe tartoztak. Ezek az ügyek a következők: osztályos, örökségi és egyéb birtokjogi vonatkozású perek, ha a peresített javak több megye területén vannak és ősi jogot nem érintenek. (NB. Az ősi jogot érintő birtokperek ugyanis már elsőfokon a királyi tábla hatáskörébe tartoztak.) Itt indultak gyámok és gondnokok elszámoltatására vonatkozó ügyek is, ha a peresített javak több megye területén feküdtek. Ide tartoztak továbbá az 1000 Ft értékhatáron felüli világos adóssági ügyek (liquidum debitum-ok), ha a kötelezvényekben az illetékes bíró nem volt kijelölve, a több megyében fekvő ingó és ingatlan javakban való osztályos és örökösödési perek s ezek kiigazításának ügyei, szerződés teljesítési ügyek, ha az illetékes bíróság nem volt kijelölve. (NB. A szerződések hitelességét és érvényességét érintő perek már első fokon a kir. tábla hatáskörébe tartoztak.) A kerületi táblák hatáskörébe tartoztak végül az ítélőmesteri bírói végrehajtások háborgatói, akadályozói és a végrehajtás alá vett javak visszafoglalói ellen indított ügyek, ingóságok, hagyományok, hitbérek és jegyajándékok szerzését illető ügyek, valamint a letéti ügyek. Ezeken kívül más, az országgyűlés által törvénnyel jóváhagyott ügyek is, amelyek bármi módon az ítélőmesteri bíráskodás alá tartoztak, vagy azt bármi módon érintették. A törvénycikk felsorolja azokat az ügyeket is, amelyek a kerületi táblán kívül más fórum elé is vihetők. így pl. kimondja, hogy a zálogos javakra, valamint