Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

(ld. ezek leltárát). (Természetesen, az olyan ügyeket, amelyek a tárnoki szék viszszaállításakor a királyi táblán még folyamatban voltak, az újabb hatásköri változással tehát függőben maradtak, a kir. tábla átadta a tárnoki hivatalnak s ezek a tárnoki széken fejeződtek be. így a tárnoki levéltárban, Végh Péter tárnokmester anyagában [1791—1795] keresendők.) Az állag általános tárgyi jellemzéseként meg kell említeni, hogy abban a tárnoki szék hatáskörének megfelelően városi lakosok nagyobb, 60 forinton felüli perértékű polgári perei találhatók. Az ügyviteli iratok értékes forrásanyagul szolgálnak a tárnoki hivatal és a tárnoki szék működésére, a városok jogszolgáltatására, a tárnoki jogra és a városi jogrendszerekre, a városok közterheire (katonatartás stb.) vonatkozó kutatásokhoz, sőt a feltörekvő polgárságnak a feudális jellegű tárnoki intézménnyel szemben megmutatkozó ellenkezésére is tartalmaznak adatokat. — Végül — mint a bevezetésben láttuk — a tárnoki városok említett perein kívül 1784—1785-ben a bányaperek is a tárnoki szék ítélkezése alá tartoztak. a) AÍZ A—Q betűkkel jelölt sorozat nagyobbrészt a tárnoki hivatal és a tárnoki szék legrégibb fennmaradt, kisebb részben a tárnoki szék 1786. évi megszüntetéséig terjedő' későbbi irataiból áll. Az iratok tárgya, kora igen különböző, az anyag levéltári rendszere szinte csomónként más és más, abban sem az időrendet, sem valamely következetes tárgyi szempontot nem érvényesítettek. így sem az anyag kezdő éve nem állapítható meg pontosan (illetőleg csak az anyag darabonkénti átnézésével volna megállapítható), sem az iratok tárgya összefoglalóan meg nem jelölhető, sem a sorozat levéltári rendszeréről általános jellemzés nem adható. Mindezekről csak az alábbi részletes ismertetés adhat áttekintést. Az A és B betűkkel jelzett fascikulusok (1—3. raksz.) a következő iratféleségeket tartalmazzák: az uralkodó által a tárnokmesterhez intézett bírói parancsok egyes peres ügyekben: perfelvételt, perújítást, a pernek a kir. táblához való áttételét, birtokon belüli fellebbezést stb. elrendelő, sürgető, a perről felvilágosítást kérő stb. parancsok, különféle mellékletekkel: a peres felek kérvényével, az elsőfokú (városi törvényszéknél hozott) ítélettel stb. Meg kell még említeni, hogy itt találhatók a fentebb említett bányaperekkel kapcsolatos iratok is. E csomók iratainak másik, jelentős részét a hivatalos levelezés alkotja; így pl. a király és a kancellária leiratai, városok felterjesztései a legkülönfélébb ügyviteli tárgyakban, az ezekre adott válaszok fogalmazványai, a tárnoki széktől való további fellebbezés kérdésének rendezése, a horvátországi városok pereinek fellebbezési ügye, városi privilégiumokkal kapcsolatos ügyek, az altárnokmester részére kiadandó instructio stb. Az iratok évköre: 1708—1785. A C és D fascikulusokban (4—22. raksz.) a következő tárgyú iratok találhatók: sz. kir. tárnoki városok kiváltságaival, azok sérelmeivel (elofogat szolgáltatás, katonai beszállásolás stb.), tisztújításával stb. kapcsolatos iratok; felek benyújtott folyamodványai a tárnokmesterhez különféle peres ügyekben, városi delegátusok megbízólevelei (litterae credentionales), delegátusküldés elmulasztása miatt városok megbírságolása, városok e tárgyban felterjesztett mentegetőző, ill. felmentést kérő levelei, peres felek panasza egyes városok jogszolgáltatása ellen, a városi hatóság