Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

A perek legnagyobb részében a szembenálló felek polgárok: ugyanazon város vagy különböző' városok polgárai, nemritkán külföldiek. Sok esetben a felek egyike, sőt néha mindkét fél nemes, esetleg egyházi személy (természetesen, az ilyenek ügyei csak akkor kerülhetnek a tárnoki szék elé, ha azokat — pl. városi ingatlanokkal kapcsolatos stb. tárgyuknál fogva — elsőfokon városi törvényszék tárgyalta). A perek sok adatot tartalmaznak a városok egykorú állapotára (kerületek, utcák, épületek, külváros, város határa stb.), a polgárság foglalkozására (kereskedő, iparos, fürdős, gyógyszertáros stb.), nemzetiségére (magyar, német, szlovák stb. hangzású nevek, görög, török bevándorlók stb.), vagyoni helyzetére, az egykorú forgalomra (városokon belüli, különböző városok közötti ügyletek, ügyletek külföldiekkel stb.), a bor-, ló-, textil- stb. kereskedelemre, a pénz- és árviszonyokra stb. A perekre vonatkozó szövegeken kívül a protocollum okban természetesen ügyviteli vonatkozású bejegyzések is találhatók, mint pl. az ülések megnyitása, bezárása, ülésszak alatti személyi változások, ülésrend feletti vita stb. Mindezek betekintést engednek a tárnoki szék működésébe és az ítélkezés során általa alkalmazott tárnoki jogba. Az ismertetett jegyzőkönyvek közül az 1559—1798. évi, az 1819. évi kötetekhez, valamint az 1840. évi ügyviteli kötethez semmiféle mutató vagy más segédeszköz nincs. Az 1802. évi kötet mutatója csonka, ugyanis a kötet végére kijegyzett névmutatóba a vonatkozó lap- és tételszámokat elmulasztották beírni. Az 1799—1806. évi kötetek végén felperesi névmutató, az 1808—1818. és az 1820—1848. évi kötetek végén a pereket a protocollumok tételszámainak sorrendjében feltüntető jegyzék található (utóbbiak az 1808—1818. évi kötetekbe behelyezett külön íveken, a többi kötetben azok utolsó lapjain feljegyezve). Mind a felperesi mutatók, mind a tételjegyzékek a kötetek lap- és tételszámaira utalnak, és a pereket csak a felek nevének megjelölésével határozzák meg (X contra Y), a per tárgyát azonban nem tartalmazzák (legfeljebb a felterjesztő város nevét tüntetik még fel az utolsó rovatban). Alperesi névmutató, helynév- és tárgymutató a jegyzőkönyvekhez nincs. A kötetek közötti hézagokra, illetve a hiányzó évekre nézve a protocollumokban bejegyzés nem található. A hiányok oka részben az, hogy nem minden évben tartottak ülésszakot, részben pedig egyes kötetek a tárnoki széken nem maradtak fenn, vagy később (valószínűleg 1945-ben) elvesztek. Ekkor ugyanis az anyag Őrzőhelyén német tábori kórházat rendeztek be. így megállapítható pl., hogy az 1832. és 1833. évben is tartottak ülésszakot, mivel peres iratok ez évekből is vannak, a kötetek azonban — feltehetően — elvesztek. Az 1848. évi jegyzőkönyv töredékesen maradt fenn, széthullott lapokon. Ezek egy csomóban fekszenek (45. raksz.). Kikérésnél az állag nevén és törzsszámán kívül a kötet rakszáma vagy az év (évkor) jelölendő meg. Idézésnél ezeken kívül a tárgy közelebbi meghatározása, az ülés időpontja és — ahol van — a lapszám feltüntetése is szükséges.