Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

Az itt leltározott könyvsorozat 1. kötete, a bevezetésként bemásolt 1769. évi rendtartás szövege után, az ennek értelmében 1769. április 21-én Magyarországon letett első ügyvédi vizsga bejegyzéseivel kezdődik. A bejegyzések a vizsga eredmé­nyén kívül minden vizsgázónál megemlítik, hogy ismereteit hogyan, milyen főis­kolai tanulmányok és milyen gyakorlat, vagy főiskolai tanulmányok nélkül, milyen gyakorlat útján szerezte. Ez a kötet 1769-tŐl 1783-ig tartalmazza a vizsgákra vonat­kozó bejegyzéseket. A 2. kötet bejegyzései 1791-gyei kezdődnek. A közbeeső 1784—1790. évekről jegyzőkönyvek nincsenek. E hiány a magyar jogszolgáltatás terén II. József alatt bekövetkezett változásokkal, a Norma manipulationis új ügyviteli rendjével, a korszak iratainak külön kezelésével áll kapcsolatban. II. Józsefnek az ügyvédkép­zést s az ügyvédséget érintő rendelkezései a Tabula septemviralis O 61 és Tabula regia O 62 állagokban kereshetők. A Justitia Josephina idején a kir. táblán tett ügyvédi vizsgára utaló adatot ezekben az iratokban csupán két esetben találtunk. Az ügyvédvizsgákra vonatkozó bejegyzéseket a jegyzőkönyvek 2—6. kötete hiánytalan sorban tartalmazza az 1791—1849. évekből. 1849-ben a sorozat meg­szakad: ez év tavaszától a politikai változások, majd az osztrák megszállás, az abszolutizmus rendszerének kiépülése miatt az ügyvédvizsgáztatás Magyarorszá­gon hosszabb ideig szünetelt, majd az 1852. július 24-én kelt császári pátens értel­mében az új császári és királyi kerületi főtörvényszékeken (Districtual Obergericht, Oberlandesgericht) történt. 1861-ben, amikor az ország államapparátusának régi rendje helyreállt, ennek keretében már a személynöki hivatal is megkezdte műkö­dését és így az ügyvédvizsgáztatás régi rendje is feléledt. Ennek megfelelően a soro­zat utolsó kötetében, az 1849 tavaszán abbamaradt bejegyzések után 1861. augusz­tus 24-i dátummal a vizsgabejegyzések újrakezdődnek s 1869-ig, amikor a kir. kúria átszervezésével a feudális jogszolgáltatási szervezet polgári irányú átállítása megkezdődött, folyamatosan tovább haladnak. A bejegyzések sora 1869. május 25-én, a kir. kúria említett átszervezése folytán, lezárul. A jegyzőkönyvek részletessége az egyes kötetekben nem egyforma, sőt egyes köteten belül is többször változik. Az első kötet bejegyzései elég részletesek, a vizs­gázók előtanulmányaira is kiterjednek, megnevezik a származáshelyük törvény­hatóságát és megadnak egyéb adatot is. A további kötetek szűkszavúbbak. A vizsgázók nevén kívül minden bejegyzés csak a vizsga eredményét és az ügyvédi eskü letételének napját tartalmazza, más adatok előfordulása esetleges. Egyes évek bejegyzései — különböző változatban — a vizsgázók rendi állását, vallását, a vizs­ga letételének napját (vagy legalább törvényszakát) s 1815-tŐl kezdődően a vizs­gáztató bizottság tagjainak nevét is megadják. A jegyzőkönyvsorozat a magyar ügyvédség történetének becses forrása s a jog­végzett személyek közismert társadalmi súlyánál és politikai jelentőségénél fogva, általános történeti értékű. A vizsgázók közt Hajnóczytól Kossuth Lajosig csak­nem minden, a kor eseményeiben szerepet játszó személy neve megtalálható, ezért a jegyzőkönyvek szűkszavú bejegyzéseik ellenére is biográfiai adatok rögzí­téséhez jól felhasználhatók. A jegyzőkönyvek hű keresztmetszetét adják a magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom