Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
annak, ami eredetileg a személynöki levéltárban összegyűlt. Az iratok mennyisége — az évek folyamatosságát tekintve — megállapíthatóan hiányos. Az 1801. év szeptemberébó'l fennmaradt néhány iratot követően például 1825-ig egyetlen reversális sem található. 1825—1837 között ugyan minden évből van valamennyi irat, de minden bizonnyal ennél több jött létre ebben az időkörben. Az 1837 utáni évekből — éppen azokból az időkből, amikor az újabb politikai perek nyomán hajsza folyt a többé-kevésbé titkos „Társalkodó Egylet"-be szervezkedett országgyűlési ifjúság, jórészt táblai jurátusok ellen — nem maradt fenn reversális. A hiányzó iratok bizonyára Kendelényi levéltáros végrehajtott selejtezésének estek áldozatául, s a fennmaradt töredék csak véletlenül kerülte el ezt a sorsot. Az iratokat évente és törvényszakonkint kötegelték, a kötegeket időrendbe rakták, a kötegeken belül további rend nincs, az iratokat nem jelzeteitek. Az állaghoz segédlet nem maradt fenn, a kutatáshoz csak az időrend ad valamelyes segítséget, a törvényszakon belül a vizsgaterminusok sorrendje adhat néha további, a napi dátumig pontos időrendet. Irat meghatározásához, az állagon belül, a reversális kelte s a kiállító neve jelölendő meg. O 77. TESTTMONIALES JURATORUM (Jurátusok főiskolai és joggyakorlati bizonyítványai) 1771—1847 10 csomó 1—10. Iratok 1771—1847 10 csomó Testimoniales juratorum index [sérült mutató megmaradt része az A—K kezdőbetűs nevekhez, gépelt ívlapok palliumban az 1. csomó elején] A jurátusi ido leteltével az ügyvédi diploma birtokában vagy a nélkül eltávozó fiatalok bizonyítványaikat rendszerint visszakapták. Előfordult azonban, főleg olyanok esetében, akik a juratéria idejét nem töltötték le, hanem gyakorlatukat valami okból megszakítva vagy fegyelmi vétség miatt „a jurátusok albumából töröltetve" távoztak, hogy ezek a benyújtott bizonyítványokat nem kérték vissza. Szokás volt az is, hogy a dékán a nála tett panasz alapján az adósságba keveredett jurátus bizonyítványait (sőt ügyvédi diplomáját is) visszatartotta, ezzel akarván őt adósságai rendezésére kényszeríteni. Idők folyamán tehát a kúrián megfordult sok ezer jurátus visszamaradt bizonyítványaiból több csomó gyűlt össze. Az itt tárgyalt állag ilyen iskolai és joggyakorlati (patvariai) bizonyítványokból áll. Az iskolai bizonyítványok az egyetem, az akadémiák és főiskolák bizonyítványai a jogi tanulmányokról, a joggyakorlati bizonyítványok a legkülönbözőbb hivatalok és személyek (alispán, szolgabíró, országgyűlési követ, ügyész, ügyvéd) tanúsítványai a mellettük töltött patvaria idejéről. Mind az iskolai, mind a jog-