Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

kodási Egyesület más tagjainak levelei egymáshoz, vármegyékhez, Wesselényihez, továbbá mint alperesi mellékletek Lovassynak és apjának panasz-beadványai, tanúvallomások Lovassy javára. A 3. köteg tartalmából kiemeljük a pereló'adó ítéló'mester feljegyzéseit Lovassyék és Kossuth peréről, a kir. tábla 1837. február 27-i ülésében kelt (köztük az országgyűlési ifjak ellen hozott) ítéletek nyomtatott szövegeit, Lovassy István észrevételeit a fia ellen támasztott felségsértési keresetre, a kir. fiscus által Balogh János perében felhasznált mellékletek felsorolását. A Lovassy-perre vonatkozó 5. rakszámú csomó irataival azonos természetűek — lehet hogy közülük is szakadtak el — azok az iratok, melyek ma az országgyűlési ifjak perére s az ifjak Társalkodási Egyesületére vonatkozó iratok O 86 állagát alkotják. A három köteg közül az 1. és 3. iratai folyószámozva vannak, mindkettőnek elején elenchus található. Az 1. köteg elenchusa igen részletes, a kutatás igényeit teljesen kielégíti, a 3. köteg elenchusa vázlatos, néhány egységben foglalja össze az iratokat. A 2. köteg tárgya egyetlen per. A Wesselényire vonatkozó két csomó kötegekre való tagolódás nélkül tartalmazza mind magának a pernek az iratait, mind a perrel kapcsolatos hivatalos levelezést, vagyis ugyanolyan jellegű iratokból áll, mint a Lovassy-pernek 1. és 2. kötege. Itt is megtalálhatók tehát a kir. ügyigazgató perelőkészítő iratai, a vádlevél, az eredeti pertest, a terhelő bizonyítékok (Wesselényinek a szatmári megyegyűlésen 1834. december 9-én tartott és több beszédének szövege, az egyes hozzá intézett beszédeknek szövege), terhelő tanúvallomások, a kir. fiscus allegátumainak fogalmazványa, megtalálható továbbá a védelem részéről becsatolt nagyszámú irat (mentő tanúk vallomása, vármegyei közgyűlések határozatai, politikai személyiségek nyilatkozatai Wesselényi mellett, kiemelendő itt Széchényi magatartása s végül Wesselényi beadványa az országgyűléshez). Ugyancsak megtalálhatók itt is a hivatalos levelezés dokumentumai a nádor, az országbíró, a kancellár, a kir. tábla, a magyar kamara, a kir. ügyigazgatóság között. (Megjegyezzük, hogy vannak e csomókban az ügyigazgatóságnak tárgy szerint ide nem tartozó iratai is.) Az egyidejűleg folyt felségsértési perek összefonódása következtében megtalálhatók e csomókban Balogh János perének eredeti iratai (a pertest) s szintén sok irat Kossuth és az országgyűlési ifjak pereire vonatkozólag. A két csomó — mint láttuk — tovább nem tagolódik, tartalmuk egyébként sincs szorosabb rendbe foglalva, hozzájuk segédlet nem készült. Az újabb (provizórium-kori) felségsértési perek csomója 13 felségsértési pert tartalmaz az 1865. évből. Ezek a perek ismertté nem vált kisebb ügyek, mégis jellemzőek a provizórium korának hangulatára. A vádlottak (tanító, földműves, szabósegéd, kőműves, munkás) az uralkodóra és anyjára Zsófia főhercegnőre tett becsmérlő, fenyegető megjegyzéseket többnyire italos állapotban, fináncokkal, katonákkal való civódások során mondották. Érdekesebb ügyek: zsellér pere, kinek fiát erőszakkal katonának vitték s aki emiatti felháborodásában fakadt ki, továbbá egy kovácslegény pere, aki az 1863. évi lengyel felkelésben akart részt venni, de a határon elfogták és visszatoloncolták s ezzel kapcsolatban mondotta a vád tárgyává tett szavakat. Mindezek eredeti kúriai perek, pertesttel, mellékletekkel